Egy napig nem működött a Szülői Hang Facebook-csoportja

Annyira kevés támogatást kaptak, amely nem volt elég a szülői szervezet működésének fenntartásához.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója a csoportban november 25-i bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a szülői érdekvédelem csak közösségi alapon tud működni.

Ha a saját közösségünk többsége aktívan részt venne és akár anyagilag akár önkéntes munkával hozzájárulna, akkor a mostaninál ezerszer erősebben és hangosabban képviselhetnénk érdekeinket úgy, hogy azt egyetlen kormány sem hagyhatná figyelmen kívül.

- emelte ki, majd hozzátette, hogy "az érdekvédelem kapcsán sokaknak elsődlegesen az utcai demonstrációk és a munkabeszüntetések jutnak az eszébe, de nem csak ezek a formák léteznek. Most épp nem ezeknek van itt az ideje, mégis meg van a lehetőségünk, hogy sokat tegyünk a jobb közoktatás érdekében.

A szülői társadalom jelentős része nem érti a közoktatás problémáit illetve azok jelentőségét, nem látja, hogy lehetne más is. Most azzal tudjuk a legtöbbet tenni, hogy növeljük a szülők és a szélesebb társadalom problématudatosságát. Társadalmi edukáció és a közoktatás ügye mögötti szélesebb társadalmi támogatottság nélkül nincs előrelépés, enélkül sem a mostani, sem egy későbbi kormány nem fog jelentősebb erőfeszítést tenni."

Miklós György azt is megjegyezte, hogy "Magyarországon nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy érdekeinket szervezett keretek között, összefogva képviseljük, pedig valójában ez az egyedüli lehetőségünk, ha jobbat szeretnénk.", végül a posztban megköszönte a korábbi és az új támogatóik segítségét.

A Szülői Hangot havonta 3 ezer forinttal, vagy ha ennyi nem fér bele, akkor ennél kevesebb összeggel is lehet támogatni, hiszen "az érdekvédelem is folyamatos: a közoktatás problémáit nem lehet egyszeri akciókkal kezelni. De arra is van lehetőség, hogy valaki önkéntes munkával segítse a szervezet munkáját.

Az Eduline-on korábban Miklós Györggyel is készítettünk interjút, melyben szó volt többek között arról, hogy miért baj, ha a diákok a kompetenciamérésükre jegyet kapnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.