Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hét óvoda megszűnését tervezik a III. kerületben, az önkormányzat szerint a csökkenő gyereklétszám miatt, a szülők szerint viszont más van a háttérben.
Egyre több településen okoz gondot a csökkenő gyereklétszám, amely miatt több helyen óvodák összevonására vagy bezárására kényszerülnek. A KSH adatai szerint az óvodáskorú gyerekek száma országosan több mint 15 ezerrel csökkent az elmúlt évtizedben: míg a 2012/2013-as tanévben 340 205 óvodás volt, addig 2024/2025-ben már csak 324 872.
Az óvodák teljes átalakítására készülhet a kormány; itt vannak az eddigi tervek, intézkedések
A folyamat most Óbudán váltott ki heves tiltakozást, ahol az óvodák bezárását az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a csökkenő gyereklétszámmal indokolja, hiszen az intézmények kihasználtsága mindössze 65 százalékos, 37 csoportszoba pedig üresen áll. Az önkormányzat szerint az átszervezéssel az ellátás minősége is javulna - számolt be róla a Telex.
A lapnak megszólaló szülők viszont attól tartanak, hogy a bezárások mögött nem csak gazdasági, hanem más érdekek is húzódnak. Szerintük az önkormányzat értékesíteni akarja az épületeket.
Petíciót indítottak például az Ürömi úti Pitypang Művészeti Óvoda megmentéséért, mert a döntés nyomán a megmaradó óvodák mind a HÉV Duna felőli oldalán lennének, az átszervezést követően a kerület hegy felőli részén pedig csak egy óvoda maradna. A szülők szerint ez megnehezíti a gyerekek óvodába járását, különösen a HÉV-vel való közlekedést a reggeli csúcsban.
Az ügy politikai vitát is gerjesztett: a fideszes Kozma János a közösségi oldalán úgy fogalmazott, „bezárni könnyű, felelősséget vállalni nehéz”, és inkább csökkentett üzemmódot javasolna a teljes megszüntetés helyett.
A lap megkereste a Belügyminisztériumot is. Közlése szerint az óvodai feladatellátás megszervezésénél a helyi önkormányzatnak a gyerekek lakóhely szerinti eloszlására is figyelemmel kell lennie. Mivel a döntés még nem végleges, az önkormányzatnak lehetősége van a tervezett intézkedések felülvizsgálatára.
A jelenség azonban nem csak helyi probléma: a Pedagógusok Szakszervezete a szeptemberben tartott sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a drasztikusan visszaeső születésszám miatt hamarosan országos szinten is elkerülhetetlenné válhat az óvodák és iskolák átszervezése. Totyik Tamás elnök szerint minél előbb társadalmi párbeszédre lenne szükség ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos problémák.
Év elején hasonló felháborodást váltott ki a Csepeli helyzet is, ahol az ottani képviselő-testület megszavazta több kerületi óvod átcsoportosítását.
A tervet komoly nemtetszést fogadta, elsősorban az érintett szülők körében, akik petíciót is indítottak, és több pedagógus is melléjük állt az ügyben.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere korábban arról nyilatkozott, hogy az átszervezést azért tartja szükségesnek, mert a folyamatosan fogyó gyerekek száma miatt jelenleg is több csoport szünetel, valamint pedagógusokból is hiány van.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).