A Nemzeti Pedagóguskar javaslata szerint a nulladik, nem az első évfolyam követelményeinek előrehozását jelentse, hanem időt biztosítana az iskolai tanulás megalapozására.
A MOE hangsúlyozta, bár a gyerekek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartása és a zökkenőmentes iskolakezdés közös ügy, a javasolt eszköz szakmailag téves irányt jelöl ki. A szervezet meglátása szerint a magyar óvodai nevelés a játékba, mozgásba és mindennapi tevékenységekbe ágyazva, komplexen készíti fel a gyerekeket az iskolára.
Ezt a folyamatot véleményük szerint nem kiszervezni kell, hanem az iskolai fogadókészséget szükséges hozzáigazítani a gyerekek valós életkori sajátosságaihoz.
Az óvoda iskola-előkészítő funkciója nem egyetlen évre koncentrálódó feladat, hanem egy 3–4 éven át tartó, folyamatos érési és fejlesztési folyamat
-olvasható a bejegyezésben.
Túl merev az iskolai rendszer
A MOE álláspontja szerint az óvoda és az iskola közötti jelenlegi szakadék alapvetően az iskolai rendszer merevségéből fakad. Ezt a problémát véleményük szerint nem egy mesterségesen beékelt, a rendszer hiányosságait elfedő átvezető évfolyammal kell áthidalni. Egy jól működő oktatási struktúrában nincs szükség ilyen jellegű pótlékokra.
Az elmúlt évtizedek szakmai vitái egyértelművé tették: nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni.
-emelték ki, majd megjegyezték egy 0. évfolyam bevezetése gyakorlati szempontból is irreális elképzelés.
Függetlenül attól, hogy adminisztratívan hová csatoljuk, óhatatlanul óvodává vagy iskolává válna, így csupán elfedné a valódi problémát ahelyett, hogy érdemben kezelné azt - hangsúlyozták.
Azt is érdemes kiemelni, hogy az óvoda iskolásítására a Fidesz-kormány tett kísérletet, mikor az óvodai alapprogramba bekerült a 45 perces iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenység nagycsoportban. Erre pedig azért volt szükség, mert kiugróan magasak voltak a bukási arányok
