Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az idei kompetenciamérést 2025. március 24. és június 30. között szervezte meg az Oktatási Hivatal (OH). Összesen 3049 intézmény több mint 584 ezer tanulója vett részt a 4–11. évfolyamok közötti mérésben. A diákok szövegértésből, matematikából, természettudományból, idegen nyelvből (angol vagy német), valamint digitális kultúrából és történelemből is számot adtak tudásukról. Az OH közlése szerint az országos átlageredmények szinte minden területen és évfolyamon javultak - ez alól a történelem sem kivétel.
Az 5. évfolyam kivételével mindenhol javultak az eredmények
Az egyes évfolyamokon az eredmények a következőképpen alakultak:
| Évfolyam | 2025-ös átlagpont | 2024-es átlagpont | Különbség |
| 5. évfolyam | 1477 | 1524 | -47 |
| 6. évfolyam | 1532 | 1500 | +32 |
| 7. évfolyam | 1570 | 1518 | +52 |
| 8. évfolyam | 1582 | 1543 | +39 |
| 9. évfolyam | 1734 | 1680 | +54 |
| 10. évfolyam | 1759 | 1700 | +59 |
| 11. évfolyam | 1800 | 1750 | +50 |
A számokból jól látható, hogy egyedül az ötödik évfolyamon romlott a teljesítmény 2024-hez képest, míg a felsőbb évfolyamok diákjai jelentős javulást mutattak. A legnagyobb pontnövekedést a 10. évfolyam érte el, ahol 59 ponttal emelkedett az átlag. Rajtuk kívül több mint 50 ponttal javított még a 9. évfolyam (54 pont növekedés) és a 7. évfolyam (52 pont növekedés). A 11. évfolyam pedig kereken 50 ponttal teljesített jobban az előző évhez képest.
Történelemből két olyan iskola is van a top 10-ben, ami a százas rangsorba nem került be
Pontkülönbségek a lányok és fiúk között
A 8. kivételével - ahol 0 pont a különbség a két nem között - minden évfolyamon jobb eredményt értek el a fiúk a lányoknál. Az 5. évfolyamon 28 képességpont különbséget mértek, mely a 6. és 7. évfolyamon lecsökkent: előbbinél 15, utóbbinál 16 ponttal vezettek a fiúk. Azonban a 9. évfolyamon már növekedés látható (48 pont különbség a fiúk javára). A 11. évfolyamon pedig már 60 ponttal jobb eredményt értek el a fiúk a lányoknál.
shutterstock
Képességszintek
Az ötödikesek között volt a legtöbb olyan tanuló, aki nem érte el az 1. képességszintet (1,29%), és a legkevesebb, aki a legmagasabb, 7. szintet (mindössze 0,52%). A nyolcadikosok pedig szépen javítottak: a legalacsonyabb szintű teljesítmények aránya 1,45%-ról 0,62%-ra csökkent.
A középiskolások között a gyenge eredmények aránya már minimális: a 10. és 11. évfolyamon az 1. szint alatt mindössze 0,13% a tanulók aránya.
A legmagasabb, 7. szinten pedig a 10.-esek 13,04%-a, a 11.-esek 17,84%-a végzett – mindkét esetben jelentős növekedés történ az előző évhez képest.
Átlageredmények vármegyénként: Budapest az általános iskolában, Zala a középiskolában vezet
Az általános iskolások között Budapest diákjai érték el a legjobb eredményeket, a középiskolában viszont Zala vármegye vette át a vezetést.
A legjobb átlageredményt elért vármegyék évfolyamonként:
- 5. évfolyam: Budapest – 1542
- 6. évfolyam: Budapest - 1593
- 7. évfolyam: Budapest – 1630
- 8. évfolyam: Budapest – 1641
- 9. évfolyam: Zala – 1782 (Budapest: 1755)
- 10. évfolyam: Zala – 1821 (Budapest: 1777)
- 11. évfolyam: Zala – 1845 (Budapest: 1823)
A leggyengébben teljesítő vármegyék között Borsod-Abaúj-Zemplén szinte minden évfolyamon az utolsó helyen végzett – egyedül a 9. évfolyamon sikerült javítania, ahol 1684 ponttal a negyedik leggyengébb eredményt érte el. A 9. évfolyamon Békés vármegye lett az utolsó 1672 ponttal.
Kiemelkedő eredményt értek el a nagydobosi hatodikosok történelemből
A kompetenciamérés eredményei között nemcsak az országos és évfolyamszintű átlagokat lehet vizsgálni, hanem azt is, hogy az egyes iskolák tanulói milyen teljesítményt nyújtottak a családi hátterükhöz viszonyítva.
Ezt a kapcsolatot az úgynevezett családiháttér-index (CSH-index) mutatja meg, amely a háttérkérdőívet kitöltő tanulók családi jellemzőinek együttes befolyását összesíti. Fontos megjegyezni, hogy 2025-ben csak a 4., 6., 8. és 10. évfolyam diákjai töltötték ki a háttérkérdőívet, így ezen évfolyamok esetében állnak rendelkezésre ilyen adatok.
A 6. évfolyam eredményei között különösen figyelemre méltó teljesítményt nyújtott a Nagydobosi Általános Iskola. Az intézmény tanulóinak CSH-indexe –2,93, ami alapján a diákoktól körülbelül 1300 pontos történelem-eredmény lett volna várható. Ehhez képest a hatodikosok 1777 pontos átlagot értek el, amivel messze túlszárnyalták az országos átlagot (1532 pont).
Ez az eredmény azt jelenti, hogy a nagydobosi diákok a családi háttérből adódó hátrányokat jelentősen meghaladták, és teljesítményük országos viszonylatban is kiemelkedőnek számít.
