A garantált bérminimum emelkedésén kívül egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben - derül ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszából, amit a Pedagógusok Szakszervezetének június 29-i levelére küldött.
A Pedagógusok Szakszervezete hónapok óta kampányol a noks-os dolgozók béremeléséért, míg ugyanis a pedagógusok bére már kétszer, 2025 januárjában és 2024-ben is emelkedett, ebből a nevelést-oktatást segítők kimaradtak. A szervezet felmérése szerint pedig az esetükben még indokoltabb a béremelés, ugyanis a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer.
A szervezet nyáron 20 ezer aláírást gyűjtött, levelet írtak a köznevelésért felelős államtitkárnak és többek között flashmobot is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a bérfeszültségre és a bérrendezés indokoltságára, ezek azonban rendre eredménytelenek. A levelükre Maruzsa Zoltán csak most, hónapokkal később válaszolt, amelyben arról írt, hogy 2026-ban várhatóan 13%-kal 328 600 emelkedik a garantált bérminimum, "ennek megfelelő irányú emelésre a törvény erejénél fogva NOKS-os munkatársak is számíthatnak."
Ennél nagyobb béremelés fedezetét azonban a 2026. évi költségvetés nem tartalmazza
- írja.
Megérkezett Maruzsa Zoltán válaszlevele a június 29-én átadott ívekre.Párbeszédet kezdeményeztünk a NOKS dolgozók...
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, October 8, 2025
A béremelés szükségességéről korábban az Eduline-on Lőrincz Tiborné Pudics Évával, a "Dajkák és óvodapedagógust segítők" csoportjának vezetőjével beszélgettünk, aki szerint a helyzet különösen aggasztó a dajkák esetében, akik tulajdonképpen az óvónők jobb kezeként funkcionálnak az intézményekben, az óvodapedagógusok égető hiánya miatt pedig egyre több feladat hárul rájuk, ellenben a fizetésük nem emelkedik akkora mértékben, amekkora szükséges lenne.
"Azért vannak még a pályán, mert elhivatottak" - mondta.
Lőrincz Tiborné akkor arról beszélt, hogy legalább 10 százalékos emelésre lenne szükség. Ha ez nem történik meg és a noks-os dolgozók felállnak, "nélkülük összeomlik a rendszer."
A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok el:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
