Figyelik az érdemjegyeket és a hiányzásokat - folytatódik az Esélyteremtő Program a szakképzésben

Hivatalosan is elindult az Esélyteremtő Program újabb üteme a szakképzésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A kezdeményezés célja a lemorzsolódás csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése.

Érdemjegyek és hiányzások alapján jelez a rendszer

Az Esélyteremtő Program (ETP) keretében a szakképzésben dolgozó oktatók 2–5 tanulóval foglalkozhatnak egyénileg, akik fokozott segítségre szorulnak. A diákok teljesítményét a KRÉTA Early School Leaving (ESL) előrejelző rendszer figyeli, amely az érdemjegyek és a hiányzások alapján időben jelez, ha valaki lemorzsolódás veszélyébe kerülhet.

A bukásra álló diákok száma a negyedére csökkent

A program eddigi tapasztalatai szerint a tanulók tanulmányi átlaga a tavaszi időszakban 2,69-ről 2,95-re nőtt, és a bukásra álló diákok száma 2998-ról 732-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a mentorált diákok háromnegyede javított az eredményein. Az igazolatlan hiányzások száma szintén visszaesett.

A részt vevő intézmények nemcsak a tanulmányi átlag javulásáról, hanem a tanulási motiváció, a szociális készségek és a konfliktuskezelési technikák fejlődéséről is beszámoltak. Az oktatók és a szülők szerint a mentorált diákok önismerete, önértékelése és tanuláshoz való viszonya is pozitív irányban változott.

Mennyit kapnak a pályázó oktatók?

A program negyedik ütemében az oktatók ismét pályázhatnak a részvételre. A sikeres pályázók egyszeri, bruttó 300 ezer forintos támogatásban részesülnek. Az előző időszakban 340 intézmény mintegy 3500 oktatója és közel 11 ezer tanuló vett részt a kezdeményezésben.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint

az Esélyteremtő Program hatékonyságát és eredményességét mutatja, hogy az évismétlés veszélyével fenyegetett tanulók száma jelentősen csökkent, a diákok tanulmányi átlaga javult, valamint az igazolatlan mulasztások száma is alacsonyabb."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.