Figyelik az érdemjegyeket és a hiányzásokat - folytatódik az Esélyteremtő Program a szakképzésben

Hivatalosan is elindult az Esélyteremtő Program újabb üteme a szakképzésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A kezdeményezés célja a lemorzsolódás csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése.

Érdemjegyek és hiányzások alapján jelez a rendszer

Az Esélyteremtő Program (ETP) keretében a szakképzésben dolgozó oktatók 2–5 tanulóval foglalkozhatnak egyénileg, akik fokozott segítségre szorulnak. A diákok teljesítményét a KRÉTA Early School Leaving (ESL) előrejelző rendszer figyeli, amely az érdemjegyek és a hiányzások alapján időben jelez, ha valaki lemorzsolódás veszélyébe kerülhet.

A bukásra álló diákok száma a negyedére csökkent

A program eddigi tapasztalatai szerint a tanulók tanulmányi átlaga a tavaszi időszakban 2,69-ről 2,95-re nőtt, és a bukásra álló diákok száma 2998-ról 732-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a mentorált diákok háromnegyede javított az eredményein. Az igazolatlan hiányzások száma szintén visszaesett.

A részt vevő intézmények nemcsak a tanulmányi átlag javulásáról, hanem a tanulási motiváció, a szociális készségek és a konfliktuskezelési technikák fejlődéséről is beszámoltak. Az oktatók és a szülők szerint a mentorált diákok önismerete, önértékelése és tanuláshoz való viszonya is pozitív irányban változott.

Mennyit kapnak a pályázó oktatók?

A program negyedik ütemében az oktatók ismét pályázhatnak a részvételre. A sikeres pályázók egyszeri, bruttó 300 ezer forintos támogatásban részesülnek. Az előző időszakban 340 intézmény mintegy 3500 oktatója és közel 11 ezer tanuló vett részt a kezdeményezésben.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint

az Esélyteremtő Program hatékonyságát és eredményességét mutatja, hogy az évismétlés veszélyével fenyegetett tanulók száma jelentősen csökkent, a diákok tanulmányi átlaga javult, valamint az igazolatlan mulasztások száma is alacsonyabb."

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.