Hivatalosan is elindult az Esélyteremtő Program újabb üteme a szakképzésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A kezdeményezés célja a lemorzsolódás csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése.
Érdemjegyek és hiányzások alapján jelez a rendszer
Az Esélyteremtő Program (ETP) keretében a szakképzésben dolgozó oktatók 2–5 tanulóval foglalkozhatnak egyénileg, akik fokozott segítségre szorulnak. A diákok teljesítményét a KRÉTA Early School Leaving (ESL) előrejelző rendszer figyeli, amely az érdemjegyek és a hiányzások alapján időben jelez, ha valaki lemorzsolódás veszélyébe kerülhet.
A bukásra álló diákok száma a negyedére csökkent
A program eddigi tapasztalatai szerint a tanulók tanulmányi átlaga a tavaszi időszakban 2,69-ről 2,95-re nőtt, és a bukásra álló diákok száma 2998-ról 732-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a mentorált diákok háromnegyede javított az eredményein. Az igazolatlan hiányzások száma szintén visszaesett.
A részt vevő intézmények nemcsak a tanulmányi átlag javulásáról, hanem a tanulási motiváció, a szociális készségek és a konfliktuskezelési technikák fejlődéséről is beszámoltak. Az oktatók és a szülők szerint a mentorált diákok önismerete, önértékelése és tanuláshoz való viszonya is pozitív irányban változott.
Mennyit kapnak a pályázó oktatók?A program negyedik ütemében az oktatók ismét pályázhatnak a részvételre. A sikeres pályázók egyszeri, bruttó 300 ezer forintos támogatásban részesülnek. Az előző időszakban 340 intézmény mintegy 3500 oktatója és közel 11 ezer tanuló vett részt a kezdeményezésben.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint
az Esélyteremtő Program hatékonyságát és eredményességét mutatja, hogy az évismétlés veszélyével fenyegetett tanulók száma jelentősen csökkent, a diákok tanulmányi átlaga javult, valamint az igazolatlan mulasztások száma is alacsonyabb."
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
