Diáklánnyal folytatott szexuális aktust az igazgató egy komáromi technikumban - megszólalt két pedagógus
"Olyan lányokat választott, akiknek szeretetéhségük volt" - mondta el Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusának podcastjában a komáromi Szécheny István Gazdasági és Informatikai Technikum két egykori pedagógusa.
Székács Linda
Ez az az intézmény, ahol tavaly szeptemberben egy takarítónő tanítás után állítólag rányitott az iskola igazgatójára, B. Imrére, amint szexuális aktust folytat az iskola egyik kiskorú tanulójával az egyik tanteremben. Az iskolában gyorsan híre ment a történteknek, a fenntartó szakképzési centrum azonban kezdetben gonosz pletykának minősítette az esetet, a tantestület egyes tagjai pedig a szülők beleegyezése nélkül, azok távollétében "hallgatták ki" a kiskorú diákokat. Ennek során viszont nem az igazgatóval kapcsolatos botrányról akartak többet megtudni, hanem arról, ki terjeszti a szerintük is alaptalan és rosszindulatú pletykát.
Később a nyilvánosság nyomásának hatására a szakképzési centrum közös megegyezéssel megszüntette az igazgató, B. Imre vezetői megbízását. Az iskola két oktatója, Balla István és Nagyné Pelsőci Edina azonban kiderítették, hogy nem ez lehetett az első hasonló eset. Az iskolaigazgató 15 évre vissamenőleg akár 40-50 diáklányt is megkörnyékezhetett.
Az esetről és arról, hogyan szakadt ketté a tanári kar az ügyben, Balla István és Nagyné Pelsőci Edina most Tóth Endre Nulladik óra című podcastjában beszéltek. Az adást itt nézhetitek meg:
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.