A faluból inkább messzebbre viszik a gyerekeket, így fenntarthatatlanná és néptelenné vált a Vida Andrásról elnevezett elemi iskola.
A háromszéki, magyar nemzetiségű településen az utóbbi években a gyereklétszám jelentősen csökkent. Az öt óvodásból hármat elvittek Kovásznára, így az iskolában már csak három gyermek maradt, írja a Székelyhon.
Inkább messzebbre és nagyobb létszámú csoportba viszik a gyerekeket
Rengeteg szülői értekezleten vagyunk túl, nagyon sok munkát fektettünk be abba, hogy megtartsuk az iskolát, meggyőzzük a szülőket, de a döntésüket el kell fogadni” – mondta Gazdag Ildikó, a barátosi Bibó József Általános Iskola igazgatónője.
Az igazgatónő hozzátette:
Reménykedünk, hogy a jövőben a szülőket meg tudjuk győzni, kisebb létszámú csoportban egészségesebb tanulni, mint egy 29 fősben. Az egyik gyereket, akit elvittek, huszonkilencediknek íratták be.”
Páké iskolabezárásDerült égből villámcsapás: lakat került egy székelyföldi iskolára.Cikkünk ➡️ https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/nem-adjak-fel-a-remenyt-a-megszunt-pakei-iskola-fenntartoi?utm_source=Facebook&utm_campaign=daily-post&utm_medium=social
Posted by Székelyhon on Wednesday, September 17, 2025
Kritikusan alacsony a születésszám a faluban
Bár az iskola épületét nemrég újították fel, és minden tanító szakképzett, a csökkenő létszám miatt az intézmény fenntarthatatlanná vált.
Tánczos Ferenc-Szabolcs polgármester elmondta
Mi megtettük, ami tőlünk telik. Barátos infrastruktúrával jól áll, az ivóvíz- és szennyvízhálózatra rá van csatlakozva, minden utca le van aszfaltozva, van egy szabadidőközpont… de végső soron ugyanoda jutunk: a munkahelyek elviszik az embereket.”
„A község demográfiai mutatói riasztóak: tavaly 26 haláleset volt és csak 6 gyermek született. Idén egyetlen óvodás volt Barátoson” – hangsúlyozta a polgármester, jelezve a fiatal családok elvándorlásának súlyosságát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
