Három gyerek maradt a frissen felújított iskolában, be kellett zárni

A faluból inkább messzebbre viszik a gyerekeket, így fenntarthatatlanná és néptelenné vált a Vida Andrásról elnevezett elemi iskola.

A háromszéki, magyar nemzetiségű településen az utóbbi években a gyereklétszám jelentősen csökkent. Az öt óvodásból hármat elvittek Kovásznára, így az iskolában már csak három gyermek maradt, írja a Székelyhon.

Inkább messzebbre és nagyobb létszámú csoportba viszik a gyerekeket

Rengeteg szülői értekezleten vagyunk túl, nagyon sok munkát fektettünk be abba, hogy megtartsuk az iskolát, meggyőzzük a szülőket, de a döntésüket el kell fogadni” – mondta Gazdag Ildikó, a barátosi Bibó József Általános Iskola igazgatónője.

Az igazgatónő hozzátette:

Reménykedünk, hogy a jövőben a szülőket meg tudjuk győzni, kisebb létszámú csoportban egészségesebb tanulni, mint egy 29 fősben. Az egyik gyereket, akit elvittek, huszonkilencediknek íratták be.”

Páké iskolabezárás

Derült égből villámcsapás: lakat került egy székelyföldi iskolára.Cikkünk ➡️ https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/nem-adjak-fel-a-remenyt-a-megszunt-pakei-iskola-fenntartoi?utm_source=Facebook&utm_campaign=daily-post&utm_medium=social

Posted by Székelyhon on Wednesday, September 17, 2025

Kritikusan alacsony a születésszám a faluban

Bár az iskola épületét nemrég újították fel, és minden tanító szakképzett, a csökkenő létszám miatt az intézmény fenntarthatatlanná vált.

Tánczos Ferenc-Szabolcs polgármester elmondta

Mi megtettük, ami tőlünk telik. Barátos infrastruktúrával jól áll, az ivóvíz- és szennyvízhálózatra rá van csatlakozva, minden utca le van aszfaltozva, van egy szabadidőközpont… de végső soron ugyanoda jutunk: a munkahelyek elviszik az embereket.”

„A község demográfiai mutatói riasztóak: tavaly 26 haláleset volt és csak 6 gyermek született. Idén egyetlen óvodás volt Barátoson” – hangsúlyozta a polgármester, jelezve a fiatal családok elvándorlásának súlyosságát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.