Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
Az elmúlt tanévben 5019 fő végzett oktató-nevelő munkát a köznevelési és szakképző intézményekben pedagógus végzettség nélkül – írta meg a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatiai alapján. A szám az elmúlt tanévben 25 százalékkal nőtt a 2021/2022-es tanévhez képest, amikor 4007 fő dolgozott képesítés nélkül.
Képesítés nélkül veszik fel őket
A legfrissebb adatok szerint a 5019 főből 3131-en óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben, 1792-en “egyéb pedagógus” munkakörben dolgoztak, míg 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként tevékenykedett.
Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre
A jogszabályok bizonyos munkakörökben, például az óvodapedagógusok, testnevelő tanárok és szakiskolai oktatók esetében engedélyezik a felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli foglalkoztatást.
Gyakran előfordul az is, hogy napközis tanárokat vagy természettudományos tantárgyakat tanító szakembereket is alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, amennyiben vállalják a későbbi szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
Újabb bizonyíték az égető pedagógushiányra
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt nyilatkozta a Népszavának, hogy:
Az átmeneti csökkenésnek a Covid-járvány miatt bevezetett távoktatásnak lehetett köze, ám a mostani, újból emelkedésnek indult létszámot is nagyon magasnak tartom, ami egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.”
Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükség.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
