Az oktatáskutató egy fa kivágásához hasonlította azt a rendszert, amelyet a kormány tanfelügyelet néven működtet.
A tavaszi időszakban az Oktatási Hivatal (OH) összesen 1122 tanfelügyeleti ellenőrzést végzett, továbbá 51 iskolában átfogó, komplex vizsgálatot is lefolytatott – írta a Népszava az állami szerv összefoglalója alapján.
Mi történik valójában, és minek kellene történnie?
„Ez nem tanfelügyelet” – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV műsorában. Hozzátette: egy valódi, független szakmai szervezet feladata az lenne, hogy ellátogasson egy iskolába, és segítse annak problémamegoldását. Egyfajta tükröt kellene állítania az iskola elé, amelyet az intézmény saját munkájának értékelésére és a fejlesztendő területek azonosítására használhat. Ez lenne a modern tanfelügyelet lényege.
Azt az adminisztratív ellenőrzési mechanizmust, amelyet ez a kormány működtet, erős túlzás tanfelügyeletnek hívni. Egy kicsit olyan, mintha szobrászatnak neveznénk azt, amikor valaki egy hatalmas fát láncfűrésszel kivág” – fogalmazott.
Kifejtette: amit hol tanfelügyeletnek, hol szakmai ellenőrzésnek neveznek, valójában egy túlbürokratizált mechanizmus. Ennek keretében a mesterpedagógusnak kinevezett tanárok átmennek egy másik iskolába, és egy rendkívül adminisztratív szempontrendszer alapján dokumentumokat, valamint interjúkat ellenőriznek – vagyis a jogszabályok betartását és az adminisztratív fegyelmet vizsgálják.
Ez csupán egy szakmai mázzal leöntött ellenőrzési folyamat. A kontrollon kívül nincs más funkciója, fejlesztő szerepet nem képes betölteni. Részben azért sem, mert a tankerületek által kívülről mikromenedzselt, önállóságukat teljesen elvesztett iskolákat nem lehet kívülről fejleszteni – azok csak saját erőfeszítéseik révén képesek fejlődni.”
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
