Az oktatáskutató egy fa kivágásához hasonlította azt a rendszert, amelyet a kormány tanfelügyelet néven működtet.
A tavaszi időszakban az Oktatási Hivatal (OH) összesen 1122 tanfelügyeleti ellenőrzést végzett, továbbá 51 iskolában átfogó, komplex vizsgálatot is lefolytatott – írta a Népszava az állami szerv összefoglalója alapján.
Mi történik valójában, és minek kellene történnie?
„Ez nem tanfelügyelet” – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV műsorában. Hozzátette: egy valódi, független szakmai szervezet feladata az lenne, hogy ellátogasson egy iskolába, és segítse annak problémamegoldását. Egyfajta tükröt kellene állítania az iskola elé, amelyet az intézmény saját munkájának értékelésére és a fejlesztendő területek azonosítására használhat. Ez lenne a modern tanfelügyelet lényege.
Azt az adminisztratív ellenőrzési mechanizmust, amelyet ez a kormány működtet, erős túlzás tanfelügyeletnek hívni. Egy kicsit olyan, mintha szobrászatnak neveznénk azt, amikor valaki egy hatalmas fát láncfűrésszel kivág” – fogalmazott.
Kifejtette: amit hol tanfelügyeletnek, hol szakmai ellenőrzésnek neveznek, valójában egy túlbürokratizált mechanizmus. Ennek keretében a mesterpedagógusnak kinevezett tanárok átmennek egy másik iskolába, és egy rendkívül adminisztratív szempontrendszer alapján dokumentumokat, valamint interjúkat ellenőriznek – vagyis a jogszabályok betartását és az adminisztratív fegyelmet vizsgálják.
Ez csupán egy szakmai mázzal leöntött ellenőrzési folyamat. A kontrollon kívül nincs más funkciója, fejlesztő szerepet nem képes betölteni. Részben azért sem, mert a tankerületek által kívülről mikromenedzselt, önállóságukat teljesen elvesztett iskolákat nem lehet kívülről fejleszteni – azok csak saját erőfeszítéseik révén képesek fejlődni.”
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
