„A tanfelügyelet olyan, mintha szobrászatnak neveznénk a favágást”

Az oktatáskutató egy fa kivágásához hasonlította azt a rendszert, amelyet a kormány tanfelügyelet néven működtet.

A tavaszi időszakban az Oktatási Hivatal (OH) összesen 1122 tanfelügyeleti ellenőrzést végzett, továbbá 51 iskolában átfogó, komplex vizsgálatot is lefolytatott – írta a Népszava az állami szerv összefoglalója alapján.

Mi történik valójában, és minek kellene történnie?

„Ez nem tanfelügyelet” – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV műsorában. Hozzátette: egy valódi, független szakmai szervezet feladata az lenne, hogy ellátogasson egy iskolába, és segítse annak problémamegoldását. Egyfajta tükröt kellene állítania az iskola elé, amelyet az intézmény saját munkájának értékelésére és a fejlesztendő területek azonosítására használhat. Ez lenne a modern tanfelügyelet lényege.

Azt az adminisztratív ellenőrzési mechanizmust, amelyet ez a kormány működtet, erős túlzás tanfelügyeletnek hívni. Egy kicsit olyan, mintha szobrászatnak neveznénk azt, amikor valaki egy hatalmas fát láncfűrésszel kivág” – fogalmazott.

Kifejtette: amit hol tanfelügyeletnek, hol szakmai ellenőrzésnek neveznek, valójában egy túlbürokratizált mechanizmus. Ennek keretében a mesterpedagógusnak kinevezett tanárok átmennek egy másik iskolába, és egy rendkívül adminisztratív szempontrendszer alapján dokumentumokat, valamint interjúkat ellenőriznek – vagyis a jogszabályok betartását és az adminisztratív fegyelmet vizsgálják.

Ez csupán egy szakmai mázzal leöntött ellenőrzési folyamat. A kontrollon kívül nincs más funkciója, fejlesztő szerepet nem képes betölteni. Részben azért sem, mert a tankerületek által kívülről mikromenedzselt, önállóságukat teljesen elvesztett iskolákat nem lehet kívülről fejleszteni – azok csak saját erőfeszítéseik révén képesek fejlődni.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.