A tavaszi időszakban az Oktatási Hivatal (OH) összesen 1122 tanfelügyeleti ellenőrzést végzett, továbbá 51 iskolában átfogó, komplex vizsgálatot is lefolytatott – írta a Népszava az állami szerv összefoglalója alapján.
Mi történik valójában, és minek kellene történnie?
„Ez nem tanfelügyelet” – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV műsorában. Hozzátette: egy valódi, független szakmai szervezet feladata az lenne, hogy ellátogasson egy iskolába, és segítse annak problémamegoldását. Egyfajta tükröt kellene állítania az iskola elé, amelyet az intézmény saját munkájának értékelésére és a fejlesztendő területek azonosítására használhat. Ez lenne a modern tanfelügyelet lényege.
Azt az adminisztratív ellenőrzési mechanizmust, amelyet ez a kormány működtet, erős túlzás tanfelügyeletnek hívni. Egy kicsit olyan, mintha szobrászatnak neveznénk azt, amikor valaki egy hatalmas fát láncfűrésszel kivág” – fogalmazott.
Kifejtette: amit hol tanfelügyeletnek, hol szakmai ellenőrzésnek neveznek, valójában egy túlbürokratizált mechanizmus. Ennek keretében a mesterpedagógusnak kinevezett tanárok átmennek egy másik iskolába, és egy rendkívül adminisztratív szempontrendszer alapján dokumentumokat, valamint interjúkat ellenőriznek – vagyis a jogszabályok betartását és az adminisztratív fegyelmet vizsgálják.
Ez csupán egy szakmai mázzal leöntött ellenőrzési folyamat. A kontrollon kívül nincs más funkciója, fejlesztő szerepet nem képes betölteni. Részben azért sem, mert a tankerületek által kívülről mikromenedzselt, önállóságukat teljesen elvesztett iskolákat nem lehet kívülről fejleszteni – azok csak saját erőfeszítéseik révén képesek fejlődni.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.