Az Oktatási Hivatal friss összegzése szerint a tavaszi félévben kiemelt figyelmet kaptak az intézmények működését vizsgáló ellenőrzések. Ősztől pedig a pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetését is vizsgálni fogják.
Az Oktatási Hivatal (OH) nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül: 2025 tavaszán összesen 1122 tanfelügyeleti vizsgálat zajlott az országban, továbbá 51 iskolában komplex, átfogó ellenőrzésre is sor került - vette észre elsőként a Népszava.
Középiskolai felvételi 2026: kiderült, lesznek-e minimumponthatárok vagy sem
A dokumentum szerint 46 intézményben indult vizsgálat amiatt, hogy az országos kompetenciaméréseken az átlag alatti teljesítményt nyújtottak, a lemorzsolódás aránya magasabb volt az országos átlagnál, vagy hiányzott a fejlesztési, illetve intézkedési terv.
Megszólalt a Belügyminisztérium a NAT felülvizsgálatáról és a kompetenciamérések jövőjéről
Az őszi időszakban újabb 400 iskola számíthat tanfelügyeleti vizsgálatra, és 30 intézményben átfogó ellenőrzést is terveznek. Bár a hivatal a 2025-ös évben az ellenőrzési szempontok számát körülbelül 25 százalékkal csökkentette, az eljárásokat kiterjesztették: immár a pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetését is vizsgálják.
Az ellenőrzések sora ezzel nem ér véget. 2026 januárjától április végéig az OH új területet vesz górcső alá: kiválasztott óvodákban a szakmai felügyelet során azt ellenőrzik, miként rögzítik a gyermekek mulasztásait az intézményi dokumentumokban és a tanulmányi rendszerben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
