A Nemzeti alaptanterv ötévenkénti felülvizsgálata idén lenne esedékes, de nem tudni, hogy mikor lesznek nyilvánosak ennek az eredményei.
A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a törvények alapján ötévente felül kell vizsgálni a NAT tartalmát és ha szükséges, módosítani kell rajta.
Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint
A PSZ szerint eddig nem történt meg a felülvizsgálat, vagy legalábbis nincs nyoma annak, hogy elindult volna. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke úgy véli, mindenképpen szükség lenne módosításokra, például a diákokat terhelő óraszámok csökkentésére, amelyek jelenleg uniós szinten is kiemelkedően magasak.
A minisztérium ezzel szemben azt válaszolta: nincs olyan jogszabályi előírás, amely 2025 szeptemberéig kötelezővé tenné a NAT felülvizsgálatát. A Népszava kérdésre, hogy kik végzik a felülvizsgálatot és mikor lesznek nyilvánosak az eredmények, nem kaptak választ.
A lap arra is rákérdezett, tervezik-e osztályozni a 2026-os kompetenciamérések eredményeit. A tárca közölte: a rendszerben nem történt változás, kötelező osztályozásról pedig nincs döntés. Ugyanakkor – mint írták – egyes iskolák saját hatáskörben továbbra is dönthetnek úgy, hogy tantárgyi osztályzatokat adnak a diákoknak a mérések alapján.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
