Megszólalt a Belügyminisztérium a NAT felülvizsgálatáról és a kompetenciamérések jövőjéről

A Nemzeti alaptanterv ötévenkénti felülvizsgálata idén lenne esedékes, de nem tudni, hogy mikor lesznek nyilvánosak ennek az eredményei.

A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a törvények alapján ötévente felül kell vizsgálni a NAT tartalmát és ha szükséges, módosítani kell rajta.

Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

A PSZ szerint eddig nem történt meg a felülvizsgálat, vagy legalábbis nincs nyoma annak, hogy elindult volna. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke úgy véli, mindenképpen szükség lenne módosításokra, például a diákokat terhelő óraszámok csökkentésére, amelyek jelenleg uniós szinten is kiemelkedően magasak.

A minisztérium ezzel szemben azt válaszolta: nincs olyan jogszabályi előírás, amely 2025 szeptemberéig kötelezővé tenné a NAT felülvizsgálatát. A Népszava kérdésre, hogy kik végzik a felülvizsgálatot és mikor lesznek nyilvánosak az eredmények, nem kaptak választ.

A lap arra is rákérdezett, tervezik-e osztályozni a 2026-os kompetenciamérések eredményeit. A tárca közölte: a rendszerben nem történt változás, kötelező osztályozásról pedig nincs döntés. Ugyanakkor – mint írták – egyes iskolák saját hatáskörben továbbra is dönthetnek úgy, hogy tantárgyi osztályzatokat adnak a diákoknak a mérések alapján.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.