Évről évre egyre több az SNI-s diák az iskolákban

A 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) száma tovább emelkedett, meghaladta a 65 ezret.

A KSH adatai szerint az SNI-tanulók többsége, mintegy 48 ezer gyerek, integrált nevelésben és oktatásban vesz részt. A leggyakoribb sajátos nevelési igény a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott SNI-tanulók 69%-át érinti. Továbbá 10%-uk autizmus spektrum zavarral diagnosztizált, míg 8,5%-uk enyhén értelmi fogyatékos.

Nemek szerint is jelentős különbségek mutatkoznak: a lányok 6,3%-a, a fiúk 12%-a sajátos nevelési igényű. Területi eltérések is figyelhetők: Békés megyében az SNI-tanulók aránya a legmagasabb (14%), míg Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb (5,6%).

Az általános iskolák nappali oktatásában tanuló gyermekek 9,2%-a SNI-tanuló, az első évfolyamon 8,1%, a nyolcadik évfolyamon pedig már meghaladja a 11%-ot. A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, 3,1%. Integrált oktatásban az alsó tagozaton az SNI-tanulók aránya 5,6%, a felső tagozaton 7,9%.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.