Megkérdezhetik-e a gyereket iskolai bántalmazás ügyében szülői engedély nélkül?

Röviden: attól függ. Más szabályok vonatkoznak az iskolai eljárásra és mások a rendőrségi vagy büntetőeljárásra.

Ha nincs rendőrségi feljelentés: az iskola meghallgathatja a gyereket

A Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény, Gyvt.) 8. § (1) kimondja: a gyereknek joga van, hogy az őt érintő minden kérdésben meghallgassák, és véleményét életkorának megfelelően figyelembe vegyék. Ez azt jelenti, hogy a gyereket olyan módon kell meghallgatni, amit megért és amire saját szavaival tud válaszolni – vagyis a kérdezésnek és a döntésekben figyelembe vett véleményének mindig igazodnia kell a korához és fejlettségéhez.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. § előírja: fegyelmi eljárásban a tanulót meg kell hallgatni, és ha a gyerek kéri, a szülőnek is jelen kell lennie. A szülőt a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell.

Ha a gyerek az iskolai bullying áldozata

Az iskolai zaklatás (bullying) kezelésére Magyarországon nincsen külön törvény. Vannak azonban különböző szakmai protokollok és ajánlások – például az Oktatási Hivatal, a minisztérium vagy civil szervezetek (mint a Kék Vonal vagy az UNICEF Magyarország) által kidolgozott módszertanok –, amelyek segítséget nyújtanak a pedagógusoknak és az intézményeknek. Ezek nem kötelező erejű jogszabályok, hanem iránymutatások. Az iskola maga dönti el, hogyan építi be ezeket a saját belső szabályzataiba: a házirendbe, a gyerekvédelmi programba vagy más belső dokumentumba.

Ez azt jelenti, hogy van mozgástér abban, milyen konkrét lépésekkel, megelőzési és kezelési eljárásokkal reagálnak a zaklatásra.

Ha történt rendőrségi feljelentés: szülő jelenléte kötelező

Ha bántalmazás miatt rendőrségi feljelentés történik, akkor az ügy már a büntetőeljárásról szóló törvény (2017. évi XC. törvény, Be.) hatálya alá esik.

A gyereket csak olyan körülmények között hallgathatják meg, amelyek védik a pszichés terheléstől. A törvény szerint biztosítani kell, hogy a gyerek törvényes képviselője (szülő/gondviselő) vagy más megfelelő személy jelen legyen, kivéve, ha ez ellentétes a gyerek érdekével.
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.