Azt követően, hogy az ott dolgozók körülbelül 10 százaléka mondott fel az elmúlt 6 hónapban.
Eredményes volt az Oktatási Hivatal és a Hivatalban működő érdekképviselet bértárgyalása, várhatóan szeptembertől béremelést kapnak az ott dolgozók - írja a hvg.hu.
Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, az elmúlt 6 hónapban az Oktatási Hivatal mintegy 120 dolgozója mondott fel főként az alacsony fizetések, a megnövekedett munkaterhek, a politikai nyomás és amiatt, mert szerintük már nincs igény minőségi munkavégzésre; például átfogó kutatások készítésére. Emellett ráadásul a pedagógiai végzettségű hivatali dolgozóknak jobban megérte visszamenni tanítani, köszönhetően a pedagógusbér-emelésnek.
Bár a lappal korábban az Oktatási Hivatal azt közölte; zökkenőmentesen látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat és az OH-ban dolgozók „alaplétszáma 2025. január 1-jén 1006 fő volt, 2025. augusztus 13-án 990 fő", végül mégis bértárgyalások kezdődtek azt követően, hogy nyílt levelet írt Orbán Viktornak és Pintér Sándor belügyminiszternek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete.
„Tájékoztatlak titeket, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és a Hivatalban működő érdekképviselet 2025. augusztus 29-én helyi bértárgyalást folytatott. A bértárgyalás egy megállapodás aláírásával zárult, amely szeptembertől érzékelhető béremelést eredményez az Oktatási Hivatal dolgozói részére” - tudatták a hivatal dolgozóival.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
