Szeptemberől emelhetik az Oktatási Hivatalban dolgozók béreit

Azt követően, hogy az ott dolgozók körülbelül 10 százaléka mondott fel az elmúlt 6 hónapban.

  • Székács Linda

Eredményes volt az Oktatási Hivatal és a Hivatalban működő érdekképviselet bértárgyalása, várhatóan szeptembertől béremelést kapnak az ott dolgozók - írja a hvg.hu.

Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, az elmúlt 6 hónapban az Oktatási Hivatal mintegy 120 dolgozója mondott fel főként az alacsony fizetések, a megnövekedett munkaterhek, a politikai nyomás és amiatt, mert szerintük már nincs igény minőségi munkavégzésre; például átfogó kutatások készítésére. Emellett ráadásul a pedagógiai végzettségű hivatali dolgozóknak jobban megérte visszamenni tanítani, köszönhetően a pedagógusbér-emelésnek.

Bár a lappal korábban az Oktatási Hivatal azt közölte; zökkenőmentesen látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat és az OH-ban dolgozók „alaplétszáma 2025. január 1-jén 1006 fő volt, 2025. augusztus 13-án 990 fő", végül mégis bértárgyalások kezdődtek azt követően, hogy nyílt levelet írt Orbán Viktornak és Pintér Sándor belügyminiszternek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete.

„Tájékoztatlak titeket, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és a Hivatalban működő érdekképviselet 2025. augusztus 29-én helyi bértárgyalást folytatott. A bértárgyalás egy megállapodás aláírásával zárult, amely szeptembertől érzékelhető béremelést eredményez az Oktatási Hivatal dolgozói részére” - tudatták a hivatal dolgozóival.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.