Egy félév alatt 120 dolgozó mondott fel az Oktatási Hivatalban az alacsony bérek miatt

A sok távozó miatt az OH-nál a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint komoly humánerőforrás-krízis alakult ki, ezért nyílt levelet írtak Orbán Viktornak és Pintér Sándornak.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a levélben kiemelte, hogy 2025 első félévében mintegy 120-an mondtak fel az Oktatási Hivatalban, ami a hivatal teljes létszámának több mint 10 százaléka. Ez odáig vezetett, hogy április végén „sztrájk készültségben volt az Oktatási Hivatal dolgozói gárdája az alacsony bérek miatt”.

A szakszervezet szerint a sztrájkot a dolgozók több mint 50%-a támogatta, és írásban is nyilatkoztak erről.

A kormány részéről ezt a sztrájkfolyamatot akkor azzal állították le, hogy a sztrájk törvénytelen lenne, ha megvalósulna

- fejtették ki a levélben, majd megjegyezték, hogy hivatalos indoklást ezzel kapcsolatban nem kaptak.

„A kormánynak az Oktatási Hivatalban dolgozó diplomás szakemberek bérét minimum az oktatási intézményekben dolgozó tanárok keresetéhez kellene igazítani, mert jelenleg jelentős munkaerő elszívó hatás érvényesül.” - tették hozzá a levélben, melyben kitértek arra is, ha a helyzet nem változik, akkor az OH munkatársai nem fognak tovább „szervezni, irányítani, koordinálni és segíteni az oktatási-nevelési folyamatokat”, hanem visszamennek tanítani, vagy más, jobban fizető munkalehetőséget keresnek.

Az MKKSZ ezért a levélben sürgős bértárgyalást kezdeményez arról, hogy mikor és milyen mértékben szeretné a kormány az Oktatási Hivatal dolgozóinak keresetét olyan szintre emelni, amely megállítja a kvalifikált, jelentős tudással, tapasztalattal rendelkező dolgozók elvándorlását.”

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a tanárok fizetését az elmúlt években jelentősen megemelték. Legutóbb a teljesítményértékelésen 80 pont felett teljesítő pedagógusok kaptak pluszban pénzt.

Sok pedagógus a teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.

 

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.