Mégis látja a problémát az Oktatási Hivatal: bértárgyalások indulnak

Az alacsony fizetések miatt fél év alatt 124 munkatárs távozott az Oktatási Hivatalból. A szakszervezet nyomására most megkezdődnek a bértárgyalások, amelyek a háttérintézmény működését is befolyásolhatják.

  • Rodler Lili

Pár napja még arról beszélt az Oktatási Hivatal (OH), hogy a tömeges felmondások ellenére minden zökkenőmentesen működik, most azonban kénytelenek bértárgyalásokat kezdeni. Az alacsony fizetések miatt ugyanis az elmúlt fél évben 124 dolgozó hagyta el a hivatalt, köztük számos tapasztalt szakember, akiknek a pótlása nehézkes, a betanítás pedig újabb terheket ró a maradó kollégákra.

Örömmel, pontosabban optimista várakozásomat kifejezve tájékoztatlak Titeket, hogy […] végre kaptunk visszajelzést a bérköveteléseinkkel kapcsolatosan” – írta az MKKSZ képviselője az OH dolgozóinak küldött levelében a HVG információi szerint.

Az áttörést az hozta, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) másodszor is nyílt levélben fordult a kormányhoz, benne Orbán Viktorhoz és Pintér Sándor belügyminiszterhez. A levélben világossá tették: a bérek megalázóan alacsonyak, és a felmondási hullám miatt már az intézmény működése került veszélybe.

A megbeszélések szeptember 4-én kezdődnek, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár részvételével. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke hangsúlyozta: „A bértárgyalások akkor érnek valamit, ha konkrét adatokat kapunk a keresetekről, ezek birtokában tudunk pontos követeléseket megfogalmazni. Erre próbálunk felkészülni, reméljük, hogy ez a tárgyalás egy jó kezdet lesz.”

A szakszervezet már áprilisban jelezte a problémát, de akkor nem kaptak érdemi választ. „Jobban örültem volna, hogyha még az április 23-i első jelzésünk után megkezdődhettek volna a bértárgyalások, mert akkor az azóta eltelt időszakban nem vándoroltak volna el olyan sokan” – mondta Boros, utalva arra, hogy a késlekedés súlyos következményekkel járt.

Az OH korábbi állásfoglalása szerint nincs baj, hiszen 2025 januárjában 1006 fő dolgozott náluk, augusztusban pedig még mindig 990. A szakszervezet viszont árnyalja a képet: a számok önmagukban nem tükrözik, hogy éppen a legtapasztaltabb, kulcsfeladatokat ellátó emberek távoztak, így a működési biztonság valójában sérült. „Most pedig az újonnan jövők miatt dupla teher van a hivatal dolgozóin, a most induló tanév miatti rengeteg feladat mellett az új munkatársakat be is kell tanítani.”

Jogászt, informatikusokat, pedagógusokat is keres az Oktatási Hivatal

A bérrendszerrel kapcsolatban Boros szerint a legnagyobb probléma a sávos elosztás: „Hiába van bértömegnövelés, ha ez nincs egyénekre lebontva. A sávos rendszer tette lehetővé, hogy kialakult egy közigazgatási elit, amit kiemelkedő csúcsfizetésben részesítenek, illetve maradt a többség megalázóan alacsony fizetéssel.” Ezért a szakszervezet nemcsak emelést, hanem a rendszer átalakítását is követeli.

A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a pedagógus-bérrendezés miatt munkaerőpiaci vákuum alakult ki: a megfelelő végzettséggel rendelkező OH-s dolgozókat könnyen átcsábíthatják iskolai vagy más oktatási állásokba, ahol már magasabb fizetést kínálnak. Ez további elvándorlással fenyeget.

Az OH az oktatás egyik legfontosabb háttérintézménye: ők felelnek az érettségik és felvételik megszervezéséért, a kompetenciamérésekért, a tankönyvfejlesztésért, a nyelvvizsgák akkreditációjáért, valamint az iskolák szakmai ellenőrzéséért is. A szakszervezet szerint a bérhelyzet megoldása nélkül mindezek veszélybe kerülhetnek.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.