44 ezer kilencedikes kezdte meg a tanévet a szakképzésben, akiknek Varga-Bajusz Veronika egy komplett életpályát vázolt fel.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott, hogy az idei évben lezárult az az átalakítási folyamat, amelyet a kormány 2020-ban kezdett meg, ugyanis végeztek az első ötéves technikusi képzésben résztvevő diákok, akik "nagyon szépen teljesítettek, hiszen a szakmai vizsgák sikeresek voltak".
Pontosan emiatt a pályakezdési juttatást augusztusig mintegy 38 ezer fiatal kaphatta meg 10 milliárd forint értékben. Azt viszont érdemes kiemelni, hogy az átalakítás nem volt teljesen zökkenőmentes.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy például a 2023/2024-es tanévben a technikumba járó diákoknak úgy kellett 12. évfolyamon érettségizniük magyarból, matekból és történelemből, hogy az írásbelik és a szóbelik között a szakmai tárgyaikból és az idegen nyelvből megtartották nekik az órákat, így egy gimnáziumi tanulóhoz képest kevesebb idejük maradt arra, hogy rendesen felkészüljenek a szóbelire.
Fontos az is, hogy a technikumi diákok tizenkettedikben tett érettségije előrehozott vizsgának minősül, így a teljesített tárgyaikról csak tanúsítványt kapnak, hiszen idegen nyelvből és kötelezően választandó tárgyként, a szakmai tárgyból csak az utolsó, vagyis 13. év végén tesznek majd vizsgát.
Gond akkor van, ha valaki menet közben meggondolja magát és nem szeretne szakmai tárgyból vizsgázni, és ott maradni az utolsó évre, akkor az érettségi bizonyítványát sem kapja meg. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a kormány évente 45-50 milliárd forintot biztosít a szakképzésben ösztöndíjakra, hogy ezzel is motiválják a diákokat. A szakképzésben résztvevők havi 60 ezer forintig kaphatnak ösztöndíjat, duális képzésben pedig már munkabért kapnak, amely akár 168 ezer forint is lehet havonta; erre épül rá a sikeres szakmaszerzést követő pályakezdési juttatás, amely 150-300 ezer forint.
Akik kilépnek a munkaerőpiacra, munkáshitellel tudják megkezdeni a karrierjüket.
- tette hozzá Varga-Bajusz Veronika.
A munkáshitelt egyébként március végéig mintegy 17 ezren igényelték, amit leginkább lakhatásra és vállalkozásra is fordítanak a pályakezdők.
A Bankmonitor adatai szerint az érdeklődő fiatalok 40 százaléka nem tudja felvenni a hitelt, mert nincsen munkájuk vagy annyira keveset keresnek, hogy még a legjobb feltételeket kínáló banknál sem hitelképesek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
