Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerint biztosított a pedagógus-utánpótlás, a statisztikák azonban nem ennyire szép képet mutatnak.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a nyíregyházi Szakmai Tanévnyitó Konferencián Balatoni Katalin arról beszélt, hogy „van megfelelő számú pedagógus Magyarországon és az utánpótlásuk is biztosított”. Hozzátette, hogy idén kétezerrel több tanár dolgozik, mint a tavalyi tanévben.
A
, hogy ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai csak részben támasztják alá: valóban 2282 fővel nőtt a főállású pedagógusok száma a 2024/2025-ös tanévben. Ugyanakkor a statisztikák azt is mutatják, hogy ez csak egy hosszú ideje tartó csökkenés után következett be, és „a pedagógusok összlétszáma még mindig alacsonyabb, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt”.
A számok súlyos hiányt jeleznek: tíz év alatt mintegy 6500-zal lett kevesebb a tanárok száma, közülük az általános iskolákban dolgozók vesztették el a legtöbbet – több mint négyezret. Közben
június végén már 2500 nyitott álláshirdetés szerepelt pedagógusi munkakörök betöltésére.
Az utánpótlás is problémás. A pedagógusképzésre felvett diákoknak mindössze 18,4 százaléka 18–19 éves, a legtöbben középkorúak. Ez azt jelzi, hogy nem a frissen érettségizettek érkeznek, hanem a már dolgozó tanárok képezik tovább magukat. Osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba.
A korösszetétel különösen aggasztó: az általános és középiskolai pedagógusok több mint fele 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya mindössze 6,7 százalék. „A következő öt éven belül több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt”, miközben a
pályakezdők száma a mostani tanév elején mindössze 2083 volt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta: „nem látszik biztosítottnak az utánpótlás, ami biztos, az a pedagógusok átlagéletkorának emelkedése”. Hangsúlyozta, hogy a feladatok nem csökkennek a diákok számának változásával sem, hiszen „egy 20 fős és egy 30 fős osztályt is ugyanúgy tanítani kell”.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
