6-tól 16 éves korig empátiát is tanítanak a diákoknak a dán iskolákban a "Klassens tid" (Class Time) nevű órán.
Dánia nem csupán a világ egyik legboldogabb országa, hanem a gyerekek közötti bántalmazás is itt a legalacsonyabb Európában. Ez nem a szerencsének vagy véletlennek köszönhető; az iskolákban tudatosan is odafigyelnek arra, hogy a következő generációk magas érzelmi intelligenciájúak és megértőek legyenek.
A MorningFuture korábbi cikke szerint az empátiát, mint tantárgyat több mint húsz évvel ezelőtt, 1993-ban vezették be kötelező tárgyként a dán iskolákban és pontosan annyira fontos, mint a matematika, az irodalom vagy az idegen nyelvek.
Ezeken az órákon a diákok többek között megvitatják a problémáikat függetlenül attól, hogy van-e köze az iskolához vagy nincs, majd a tanáraikkal és társaikkal közösen megpróbálnak rájuk megoldást találni. Amennyiben pedig senkinek nincs olyan témája vagy problémája, amit az órán megbeszélhetnének, ezt a tanórát arra használják, hogy pihenjenek, relaxáljanak, élvezzék a tanulás nélkül együtt töltött időt.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
