6-tól 16 éves korig empátiát is tanítanak a diákoknak a dán iskolákban a "Klassens tid" (Class Time) nevű órán.
Dánia nem csupán a világ egyik legboldogabb országa, hanem a gyerekek közötti bántalmazás is itt a legalacsonyabb Európában. Ez nem a szerencsének vagy véletlennek köszönhető; az iskolákban tudatosan is odafigyelnek arra, hogy a következő generációk magas érzelmi intelligenciájúak és megértőek legyenek.
A MorningFuture korábbi cikke szerint az empátiát, mint tantárgyat több mint húsz évvel ezelőtt, 1993-ban vezették be kötelező tárgyként a dán iskolákban és pontosan annyira fontos, mint a matematika, az irodalom vagy az idegen nyelvek.
Ezeken az órákon a diákok többek között megvitatják a problémáikat függetlenül attól, hogy van-e köze az iskolához vagy nincs, majd a tanáraikkal és társaikkal közösen megpróbálnak rájuk megoldást találni. Amennyiben pedig senkinek nincs olyan témája vagy problémája, amit az órán megbeszélhetnének, ezt a tanórát arra használják, hogy pihenjenek, relaxáljanak, élvezzék a tanulás nélkül együtt töltött időt.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
