Az empátia is kötelező tantárgy a dán iskolákban

6-tól 16 éves korig empátiát is tanítanak a diákoknak a dán iskolákban a "Klassens tid" (Class Time) nevű órán.

  • Székács Linda

Dánia nem csupán a világ egyik legboldogabb országa, hanem a gyerekek közötti bántalmazás is itt a legalacsonyabb Európában. Ez nem a szerencsének vagy véletlennek köszönhető; az iskolákban tudatosan is odafigyelnek arra, hogy a következő generációk magas érzelmi intelligenciájúak és megértőek legyenek.

A MorningFuture korábbi cikke szerint az empátiát, mint tantárgyat több mint húsz évvel ezelőtt, 1993-ban vezették be kötelező tárgyként a dán iskolákban és pontosan annyira fontos, mint a matematika, az irodalom vagy az idegen nyelvek.

Ezeken az órákon a diákok többek között megvitatják a problémáikat függetlenül attól, hogy van-e köze az iskolához vagy nincs, majd a tanáraikkal és társaikkal közösen megpróbálnak rájuk megoldást találni. Amennyiben pedig senkinek nincs olyan témája vagy problémája, amit az órán megbeszélhetnének, ezt a tanórát arra használják, hogy pihenjenek, relaxáljanak, élvezzék a tanulás nélkül együtt töltött időt.

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.