Ma van a boldogság nemzetközi világnapja, ennek apropóján közétették az éves jelentést, ami összefoglalja, hogy mennyire boldogok az emberek a különböző országokban. Magyarország rontott tavalyhoz képest, de ami meglepőbb, hogy lényeges különbségek vannak a nemek és a generációk között.
Magyarország öt helyet rontott tavalyhoz képest, ezzel az 56. helyre került a világ legboldogabb országai listáján. A Gallup Intézet évente megjelenő, 143 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek.
A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Svédország, Izrael, Hollandia, Norvégia, Luxemburg, Svájc és Ausztrália követi. Magyarországnál még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 29. és 32. helyét szerezték meg. A világ két legboldogtalanabb országa idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.
A generációk között is hatalmas a különbség
Az idősebbek összességében boldogabbak, mint a fiatalok. Az 1965 előtt születettek negyed ponttal magasabbra értékelik az életüket, mint azok, akik 1980 után születtek. Például Norvégiában, Svédországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban az idősek lényegesen boldogabbak, mint a fiatalok.
Ennek ellenére, sok olyan ország van, ahol a fiatalok rangsorolása több mint 40 hellyel magasabb, mint az idősebbeké, főleg Közép- és Kelet-Európában, valamint Latin-Amerikában. A legnagyobb különbség Horvátországban tapasztalható, ahol a fiatalok rangsorolása 66 hellyel magasabb, mint az idősebbeké. Legalább 50 helynyi különbség van Bulgária, Moldova és Szerbia esetében, és 40 és 50 hely közötti különbség Romániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Paraguayban.
A jelentés szerint ez azzal magyarázható, hogy Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró idősebb lakosságának sok traumája maradt a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk és népírtások után.
Több negatív érzelemmel küzdenek meg a nők
A jelentés egyik ábrája azt mutatja be, hogy a 2021-2023 között a negatív érzelmek gyakorisága hogyan alakult az életkor függvényében a nők és a férfiak esetében. Az egész világra nézve – életkortól függetlenül – a negatív érzelmek átlagos gyakorisága magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, és a nemek közötti különbség kissé nő az ifjú korosztálytól az idősebbek felé.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
