Románia és Szerbia is megelőz minket - ezek a világ legboldogabb országai

Ma van a boldogság nemzetközi világnapja, ennek apropóján közétették az éves jelentést, ami összefoglalja, hogy mennyire boldogok az emberek a különböző országokban. Magyarország rontott tavalyhoz képest, de ami meglepőbb, hogy lényeges különbségek vannak a nemek és a generációk között.

  • Tornyos Kata

Magyarország öt helyet rontott tavalyhoz képest, ezzel az 56. helyre került a világ legboldogabb országai listáján. A Gallup Intézet évente megjelenő, 143 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek.

A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Svédország, Izrael, Hollandia, Norvégia, Luxemburg, Svájc és Ausztrália követi. Magyarországnál még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 29. és 32. helyét szerezték meg. A világ két legboldogtalanabb országa idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.

A generációk között is hatalmas a különbség

Az idősebbek összességében boldogabbak, mint a fiatalok. Az 1965 előtt születettek negyed ponttal magasabbra értékelik az életüket, mint azok, akik 1980 után születtek. Például Norvégiában, Svédországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban az idősek lényegesen boldogabbak, mint a fiatalok.

Ennek ellenére, sok olyan ország van, ahol a fiatalok rangsorolása több mint 40 hellyel magasabb, mint az idősebbeké, főleg Közép- és Kelet-Európában, valamint Latin-Amerikában. A legnagyobb különbség Horvátországban tapasztalható, ahol a fiatalok rangsorolása 66 hellyel magasabb, mint az idősebbeké. Legalább 50 helynyi különbség van Bulgária, Moldova és Szerbia esetében, és 40 és 50 hely közötti különbség Romániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Paraguayban.

A jelentés szerint ez azzal magyarázható, hogy Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró idősebb lakosságának sok traumája maradt a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk és népírtások után.

Több negatív érzelemmel küzdenek meg a nők

A jelentés egyik ábrája azt mutatja be, hogy a 2021-2023 között a negatív érzelmek gyakorisága hogyan alakult az életkor függvényében a nők és a férfiak esetében. Az egész világra nézve – életkortól függetlenül – a negatív érzelmek átlagos gyakorisága magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, és a nemek közötti különbség kissé nő az ifjú korosztálytól az idősebbek felé.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.