Ma van a boldogság nemzetközi világnapja, ennek apropóján közétették az éves jelentést, ami összefoglalja, hogy mennyire boldogok az emberek a különböző országokban. Magyarország rontott tavalyhoz képest, de ami meglepőbb, hogy lényeges különbségek vannak a nemek és a generációk között.
Magyarország öt helyet rontott tavalyhoz képest, ezzel az 56. helyre került a világ legboldogabb országai listáján. A Gallup Intézet évente megjelenő, 143 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek.
A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Svédország, Izrael, Hollandia, Norvégia, Luxemburg, Svájc és Ausztrália követi. Magyarországnál még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 29. és 32. helyét szerezték meg. A világ két legboldogtalanabb országa idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.
A generációk között is hatalmas a különbség
Az idősebbek összességében boldogabbak, mint a fiatalok. Az 1965 előtt születettek negyed ponttal magasabbra értékelik az életüket, mint azok, akik 1980 után születtek. Például Norvégiában, Svédországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban az idősek lényegesen boldogabbak, mint a fiatalok.
Ennek ellenére, sok olyan ország van, ahol a fiatalok rangsorolása több mint 40 hellyel magasabb, mint az idősebbeké, főleg Közép- és Kelet-Európában, valamint Latin-Amerikában. A legnagyobb különbség Horvátországban tapasztalható, ahol a fiatalok rangsorolása 66 hellyel magasabb, mint az idősebbeké. Legalább 50 helynyi különbség van Bulgária, Moldova és Szerbia esetében, és 40 és 50 hely közötti különbség Romániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Paraguayban.
A jelentés szerint ez azzal magyarázható, hogy Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró idősebb lakosságának sok traumája maradt a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk és népírtások után.
Több negatív érzelemmel küzdenek meg a nők
A jelentés egyik ábrája azt mutatja be, hogy a 2021-2023 között a negatív érzelmek gyakorisága hogyan alakult az életkor függvényében a nők és a férfiak esetében. Az egész világra nézve – életkortól függetlenül – a negatív érzelmek átlagos gyakorisága magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, és a nemek közötti különbség kissé nő az ifjú korosztálytól az idősebbek felé.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
