Öt kérdés és válasz a 2025/26-os OKTV-ről

Hamarosan lejár a határideje az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre való jelentkezésnek. Összeszedtük, mik a legfontosabb információk, amiket a jelentkezés előtt érdemes tudnotok.

  • Székács Linda

Kik jelentkezhetnek az OKTV-re?

Azok a 12. vagy 11. osztályos diákok, akik

  • valamelyik magyarországi középiskolában tanulói vagy vendégtanulói jogviszonnyal rendelkeznek, és
  • nappali rendszerű képzésben vesznek részt.

Hol és meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezéseket az iskolátok igazgatójához kell benyújtani 2025. szeptember 12-ig.

Milyen tantárgyakból lehet versenyezni?

Ezekből a tantárgyakből pályázatos formában:

  • Dráma
  • Földrajz
  • Magyar nyelv
  • Mozgóképkultúra és médiaismeret
  • Történelem
  • Vizuális kultúra

Ezekből pedig nem pályázatos formában mérettethetitek meg magatokat:

  • Angol nyelv
  • Belügyi rendészeti ismeretek
  • Biológia
  • Digitális kultúra
  • Filozófia
  • Fizika
  • Francia nyelv
  • Kémia
  • Latin nyelv
  • Magyar irodalom
  • Matematika
  • Művészettörténet
  • Német nyelv
  • Olasz nyelv
  • Orosz nyelv
  • Spanyol nyelv
  • Nemzetiségi nyelv és irodalom (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén)

Hogyan épül fel a verseny?

A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, vagy három kategóriában zajlanak - ezekről a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni.

A versenyek egyes fordulói általában legfeljebb 1 naposak. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.

Hol és mikor lesznek a fordulók?

A háromfordulós versenyek esetében az első fordulót (a vizuális kultúra kivételével) az iskola szervezi meg, míg a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken. A döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le.

A kétfordulós versenyek esetében pedig az első fordulót általában az iskola, a döntőt az Oktatási Hivatal bonyolítja le.

A részletekről bővebben a versenykiírásban olvashattok. Ezt itt találjátok meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.