Az elmúlt tanév Budapesten is új korszakot hozott az iskolai étkeztetésben: a szabadszedéses, azaz svédasztalos menzarendszert még több intézményben vezették be. Ez a tapasztalatok szerint nem csupán bevált, hanem elsöprő siker lett mind a gyerekek, mind a pedagógusok és szülők körében.
A II. kerület három iskolájában – köztük a Móricz Zsigmond Gimnáziumban és a Csík Ferenc Általános Iskolában és Gimnáziumban – már az első hónapokban drasztikusan, a korábbi mennyiség tizedére csökkent az ételmaradék. Óbuda–Békásmegyeren idén szeptembertől jövő februárig fokozatosan áll át a teljes kerületi iskolahálózat a Szupermenza tálalásra, Ferencvárosban pedig a MAMZA program révén két intézmény kapott lehetőséget a váltásra, kiegészítve salátabárral, heti kóstolókkal és húsmentes napokkal.
A szolgáltatást üzemeltető HunGast céget kérdeztük, ahol Enyedi Csaba kommunikációs igazgató elmondta a Szupermenza projektjükről: „Nem csak sikeresebb, hanem elsöprő sikerű a szabadszedéses menzai szolgáltatás mindazon intézményekben, ahol bevezetésre került. Egyszerre nyújt megoldást az iskolai élet felgyorsult ritmusára és segíti a fiatalokat abban, hogy megismerjenek és megszeressenek minél többféle ételt.”
Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?
A változatos étrendre való nevelés koncepciójának kialakítása így már nem elméleti cél, hanem a napi gyakorlat része, hiszen a diákok kisebb adagokban bátrabban kóstolnak meg új ízeket, például halat, gombát vagy zöldséges fogásokat. Sőt az olyan eddigi mumus ételeket is, mint például a resztelt máj. Fontos körülmény, hogy ezen alapanyagoknak kötelezőképpen szerepelnie is kell rendszeres időközönként a gyermek-és diákétkeztetésre vonatkozó jogszabályban rögzítettek szerint.
Ebből is az látszik, hogy a kezdeti szkepticizmus, ami 2024 év elején jellemezte a témához való hozzáállást a szülők körében, gyökeresen átalakult. Akkor még fenntartásokkal kezelték a szabadszedéses menzát, ugyanis nem érezték biztosabbnak, hogy így kevesebb lesz az ételpazarlás, illetve sokakban felmerült, hogy hogyan tudnak majd minden gyerekre megfelelő mennyiségű ételt biztosítani, ha mondjuk egy csapat csak egyféle ételből szed sokat és a végére nem marad belőle semmi. Néhány szülő és pedagógus abban sem volt biztos az elején, hogy a gyermekek kellően ügyesen fognak bánni az önkiszolgáló pultoknál. Ma már tisztán látszik, az első perctől kezdve működőképes modell került bevezetésre.
Áremelkedés várható az iskolai menzákon szeptembertől
„A szabadszedéses tálalási módszerről általánosan elmondható, hogy nagyobb fogyasztással párosul, így a fenntartó által megrendelt adagszámok tekintetében -azoknak minden esetben megfelelve is- magasabb nyersanyag-felhasználással kell számolnunk, magyarán több ételt kell készítenünk. A fent említett rendelet egyébként korcsoportonként is meghatározza az adagolási mennyiségeket, amelyet minden esetben mintaadagként ki is helyezünk a pultokra. Ez azonban immáron természetesen csak irányadó, hiszen éppen az a lényege ennek a Szupermenzának, hogy mindenki annyit, és abból szed, amelyik és amennyi jól esik neki.” – válaszolta Enyedi. Arra is kitért, hogy a menzákon a melegen (-vagy éppen hidegen) tartó pultokban elhelyezett edényekben az étkeztetésért felelős kollégák és kolléganők, ahogy kifogyni látszik az egyik fajta étel, már után is töltik, így tényleg mindenki a saját szájíze szerint válogathat mindenből.
Változások a kínálatban és gyorsítás a használt tányér leadásában
Az elmúlt egy év tapasztalatai után új fejlesztéseket kezdenek bevezetni fokozatosan a szabadszedéses menzán. Többek között bővítik a kínálatot: eddig egyféle leves és kétféle főétel szerepelt a választékban, de az hamarosan indul a háromféle főételt kínáló szolgáltatás, így további még egy fogás is a választék része lesz, amelyek közül az egyik mindig húsmentes lesz.
Emellett a tálalópultok mellett modern, a mai fenntarthatósági elvárásokhoz illeszkedő gyűjtőállomásokat is telepítenek, amelyek egyszerre szolgálnak szelektív hulladékgyűjtőként és a használt tányérok, evőeszközök leadására alkalmas helyszínként – így az ebéd utáni folyamat is gyorsabb és rendezettebb Enyedi szerint.
Az ételek összeállítása egyébként szoros együttműködésben zajlik dietetikusokkal, akik szem előtt tartják
Enyedi Csabát arról is kérdeztük, hogy milyen opcióik vannak a valamilyen ételallergiában szenvedő, vagy esetleg diabéteszes gyerekeknek:
„Szakorvosi igazolás esetén a 37/2014. sz. EMMI rendeletben foglalt keretek között lehet speciális étrendet igényelni, amelyek étlapjait szintén táplálkozási szakemberek állítanak össze, emellett szakirányú végzettséggel rendelkező diétás szakács készít el. A szabadszedéses tálalókonyhákon azonban ők továbbra is külön, dobozoltan, névre-és diétára címkézett csomagolásban kapják az ételüket, hiszen ki kell zárnunk az esetleges érintkezését ezen fogásoknak a konvencionális ételekkel.”
Tovább folytatódik a térhódítás
A budapesti tapasztalatok alapján a szabadszedéses menza nemcsak a napi étkezést teszi élményszerűbbé, hanem fejleszti a diákok döntési készségét, csökkenti a pazarlást és segíti a fenntarthatósági célokat. Az újítások – a három főételes kínálat és a fenntartható gyűjtőpontok – tovább növelik a rendszer vonzerejét, amely várhatóan a következő években még több iskolában válik alapértelmezetté.
„Jelenleg 100 szabadszedéses menzát üzemeltetünk, de ezen naptári év végére tervezetten a kétszáz felé fog kúszni ez a szám” – emelte ki a kommunikációs igazgató.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
