Eredményhirdetés: ez a három menzakaja a legrosszabb szerintetek

Az első két helyen szoros volt a verseny, de végül kicsivel több mint 10 szavazattal győzött a tejleves.

  • Rodler Lili

Mindenkinek van legalább egy olyan étel az életében, amitől ki tudna szaladni a világból. A kérdésre, hogy szerintetek melyik a legrosszabb menzakaja cikkünk írásáig 561-an szavaztatok és kifejezetten szoros volt a verseny.

Bár minden bizonnyal sok étel kimaradt, de így is tudtatok válogatni a felsoroltak közül. Elsöprő többséggel az első három helyen van:

  1. tejleves – 118 szavazat
  2. finomfőzelék – 107 szavazat
  3. paradicsomos káposzta – 73 szavazat
A tejlevesre sokan úgy emlékeznek, mint egy borzasztóan édes és felvizezett tejre, amit reszelt tésztával tálaltak. Ha jól van elkészítve, akkor még egy szívmelengető étel is lehet. De ahhoz az is kell, hogy ne legyen tele a rosszul sikerült sűrítés miatt lisztcsomókkal.

Finomfőzelék fronton nem kell sokat magyarázni, hogy a diákok miért nem szeretik. Egyszerűen meglepő, mert nem azt kapod amire vársz és ezt nem az elnevezésből kiindulva értjük. Bár hozzá kell tenni, hogy nem dob sokat a dolgon, ha meghalljuk azt, hogy finomfőzelék, de közben meg nem is az. Ráadásul ugyanúgy, ahogy a harmadik helyezett paradicsomos káposztánál, itt is általában száraz fasírozottal kínálták.

Hogy mik kerültek fel még a listára, azt ebben a cikkben láthatjátok:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.