Nem volt aki felügyelje, arra kérték a szülőket, hogy két napig ne vigyék iskolába a diabéteszes gyereküket

Az érintett kislány édesanyja szerint a speciális igényű gyerekek ellátására az oktatási intézmények nincsenek megfelelően felkészülve.

  • Székács Linda

Nem vállalták a cukorbeteg és gluténérzékeny kislány felügyeletét egy budapesti általános iskolában, helyette arra kérték a szüleit, hogy két napig ne vigyék be az intézménybe - számolt be a kislány, Anna történetéről a Telex.

A lap azt írja, a gyerekről még óvodás korában, négy évvel ezelőtt derült ki, hogy inzulinos cukorbeteg és cöliákiás. Ekkor óvodát kellett váltania, mert az akkori intézményében dolgozó óvodapedagógusok közül senki nem vállalt érte felelősséget egy esetleges rosszullét esetén. Helyette egy olyan óvodába vitték, ahol külön asszisztens foglalkozott a speciális igényű gyerekekkel, azonban kezdetben még itt is csak négy órában vállalták a felügyeletét. Egész napra azt követően mehetett, hogy a gyerek beépített vércukorszintmérőt kapott, aminek a segítségével egy telefonos applikáción keresztül tudták figyelemmel kísérni a cukorértékeit.

1-es típusú cukorbetegség

Az egyes típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, amely során a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Inzulin hiányában a vércukorszint kontrollálatlanul magas lehet. A magas vércukorszint károsítja az ereket, idegeket és a szerveket.

 

Forrás: cukorbetegkozpont.hu

Amikor eljött az, hogy Anna óvodából iskolába menjen, három intézmény utasította el a jelentkezését. Végül a körzeti általános iskolába vették fel.

A Telex emlékeztet arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint amíg a 14 évesnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyerek az iskola/óvoda felügyelete alatt áll, addig a szülő kérésére, az egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján, speciális ellátást kell biztosítani neki. Az intézményvezető írhatja elő a pedagógusoknak a vércukorszintmérést és az inzulin beadását, amit az iskolaorvos, védőnő, vagy olyan pedagógus tehet meg, aki részt vett az ehhez szükséges szakmai továbbképzésen.

Anna ellátásáért eddig egy pedagógiai asszisztens felelt az iskolában, ő azonban szeptember óta egészségügyi okok miatt nem tud dolgozni, így az osztályfőnöke vette át a feladatait. Bár az ehhez szükséges továbképzést még nem végezte el, megtanulta, mivel jár a diabéteszes gyerekek felügyelete.

Anna tízóraiját és uzsonnáját az édesanyja minden nap kimérve, előre csomagolva küldi, mivel amikor ezeket az iskolában kapta, rendszeresen magas cukorértékkel ment haza. Jelenleg az intézményben csak ebédet kap; a menzán biztosítják számára a külön diabéteszeseknek és gluténérzékenyeknek való ebédet. Az őt felügyelő pedagógusnak csak annyi a dolga, hogy délben ott legyen a kislánnyal és beadja számára az inzulint és ellenőrizze, hogy minden rendben van.

Anna édesanyja szerint ez a rendszer eddig működött, az egyik pénteken azonban telefonhívást kapott arról, hogy a gyerekét felügyelő pedagógus a következő hét kedden és szerdán nem lesz az intézményben. Mivel más nem vállalta a felelősséget érte, arra kérték, ezen a két napon ne vigye a gyerekét iskolába.

Ezt a család csak úgy tudta megoldani, hogy kedden Anna az édesanyjával ment a munkahelyére, szerdára pedig az édesapja kért szabadságot. Mivel nagyszülői segítségük nincs és mindkettőjük főállásban dolgozik, az intézmény ezzel nehéz helyzetbe hozta őket. Úgy látják, Annát hátrányos megkülönböztetés érte és sérült a tanuláshoz való joga. Ugyanakkor Bea, az édesanya hozzáteszi; nem a pedagógusokat hibáztatja, szerinte ugyanis a tankerület dolga lenne szakszerű segítséget biztosítani az Annához hasonló gyerekek számára, jelenleg azonban az oktatási intézmények erre nincsenek felkészülve.

A Telex a történtek miatt megkereste a Klebelsberg Központot és a Belügyminisztériumot. Megkeresésükre a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.