Az érintett kislány édesanyja szerint a speciális igényű gyerekek ellátására az oktatási intézmények nincsenek megfelelően felkészülve.
Nem vállalták a cukorbeteg és gluténérzékeny kislány felügyeletét egy budapesti általános iskolában, helyette arra kérték a szüleit, hogy két napig ne vigyék be az intézménybe - számolt be a kislány, Anna történetéről a Telex.
A lap azt írja, a gyerekről még óvodás korában, négy évvel ezelőtt derült ki, hogy inzulinos cukorbeteg és cöliákiás. Ekkor óvodát kellett váltania, mert az akkori intézményében dolgozó óvodapedagógusok közül senki nem vállalt érte felelősséget egy esetleges rosszullét esetén. Helyette egy olyan óvodába vitték, ahol külön asszisztens foglalkozott a speciális igényű gyerekekkel, azonban kezdetben még itt is csak négy órában vállalták a felügyeletét. Egész napra azt követően mehetett, hogy a gyerek beépített vércukorszintmérőt kapott, aminek a segítségével egy telefonos applikáción keresztül tudták figyelemmel kísérni a cukorértékeit.
| 1-es típusú cukorbetegség |
Az egyes típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, amely során a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Inzulin hiányában a vércukorszint kontrollálatlanul magas lehet. A magas vércukorszint károsítja az ereket, idegeket és a szerveket.
Forrás: cukorbetegkozpont.hu |
Amikor eljött az, hogy Anna óvodából iskolába menjen, három intézmény utasította el a jelentkezését. Végül a körzeti általános iskolába vették fel.
A Telex emlékeztet arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint amíg a 14 évesnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyerek az iskola/óvoda felügyelete alatt áll, addig a szülő kérésére, az egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján, speciális ellátást kell biztosítani neki. Az intézményvezető írhatja elő a pedagógusoknak a vércukorszintmérést és az inzulin beadását, amit az iskolaorvos, védőnő, vagy olyan pedagógus tehet meg, aki részt vett az ehhez szükséges szakmai továbbképzésen.
Anna ellátásáért eddig egy pedagógiai asszisztens felelt az iskolában, ő azonban szeptember óta egészségügyi okok miatt nem tud dolgozni, így az osztályfőnöke vette át a feladatait. Bár az ehhez szükséges továbképzést még nem végezte el, megtanulta, mivel jár a diabéteszes gyerekek felügyelete.
Anna tízóraiját és uzsonnáját az édesanyja minden nap kimérve, előre csomagolva küldi, mivel amikor ezeket az iskolában kapta, rendszeresen magas cukorértékkel ment haza. Jelenleg az intézményben csak ebédet kap; a menzán biztosítják számára a külön diabéteszeseknek és gluténérzékenyeknek való ebédet. Az őt felügyelő pedagógusnak csak annyi a dolga, hogy délben ott legyen a kislánnyal és beadja számára az inzulint és ellenőrizze, hogy minden rendben van.
Anna édesanyja szerint ez a rendszer eddig működött, az egyik pénteken azonban telefonhívást kapott arról, hogy a gyerekét felügyelő pedagógus a következő hét kedden és szerdán nem lesz az intézményben. Mivel más nem vállalta a felelősséget érte, arra kérték, ezen a két napon ne vigye a gyerekét iskolába.
Ezt a család csak úgy tudta megoldani, hogy kedden Anna az édesanyjával ment a munkahelyére, szerdára pedig az édesapja kért szabadságot. Mivel nagyszülői segítségük nincs és mindkettőjük főállásban dolgozik, az intézmény ezzel nehéz helyzetbe hozta őket. Úgy látják, Annát hátrányos megkülönböztetés érte és sérült a tanuláshoz való joga. Ugyanakkor Bea, az édesanya hozzáteszi; nem a pedagógusokat hibáztatja, szerinte ugyanis a tankerület dolga lenne szakszerű segítséget biztosítani az Annához hasonló gyerekek számára, jelenleg azonban az oktatási intézmények erre nincsenek felkészülve.
A Telex a történtek miatt megkereste a Klebelsberg Központot és a Belügyminisztériumot. Megkeresésükre a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
