Jelesre vizsgázott a svédasztalos menza a II. kerületben

Bár még mindig a kezdeti fázisban jár a folyamat, egyértelműen csökkent az ételmaradék és a gyerekeknek is több idejük van az ebédre.

  • Rodler Lili

Jött, látott és egyelőre győzött a szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületi Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban. Bár nemrég indult el hivatalosan a rendszer, zömében pozitívak a visszajelzések a diákoktól és az iskolától is – osztotta meg a hírt Őrsi Gergely, a kerület polgármestere, a Facebook-oldalán.

 

Elindult az első szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületben, a kezdeti tapasztalatok alapján a Csík Ferenc...

Posted by Őrsi Gergely on Monday, May 12, 2025

A projektet magát, már márciusban kezdték előkészíteni. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban és az említett Csík Ferenc gimiben már elindult a menza rendszer, és idén még a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban szeretnének áttérni rá. Ha mindenhol beválik, akkor pedig a kerület többi iskolája is áttérhet a svédasztalos menzára.

Hogy miért jó a szabadszedéses menza?

„A rendszer alapja, hogy mindig van választási lehetőség, és mivel maguknak szednek a gyerekek, kevesebb ételmaradék termelődik, nem alakul ki az ebédlőben nagyobb torlódás, így hamarabb jutnak ételhez, és több idejük marad azt elfogyasztani, nem kell a szünet nagyobb részét sorban állással tölteni.” – fogalmazta meg a polgármester a posztban.

A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.

A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki, illetve aggódtak az allergének miatt.

Mivel a rendszer tesztjellegű, ezért igyekeznek kiszűrni a lehetséges buktatókat és megoldást találni rájuk. Viszont annyi biztos, hogy egyelőre ténylegesen több a pozitív tapasztalat és az ígértek szerint kevesebb az ételmaradék és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.