Jelesre vizsgázott a svédasztalos menza a II. kerületben

Bár még mindig a kezdeti fázisban jár a folyamat, egyértelműen csökkent az ételmaradék és a gyerekeknek is több idejük van az ebédre.

  • Rodler Lili

Jött, látott és egyelőre győzött a szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületi Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban. Bár nemrég indult el hivatalosan a rendszer, zömében pozitívak a visszajelzések a diákoktól és az iskolától is – osztotta meg a hírt Őrsi Gergely, a kerület polgármestere, a Facebook-oldalán.

 

Elindult az első szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületben, a kezdeti tapasztalatok alapján a Csík Ferenc...

Posted by Őrsi Gergely on Monday, May 12, 2025

A projektet magát, már márciusban kezdték előkészíteni. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban és az említett Csík Ferenc gimiben már elindult a menza rendszer, és idén még a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban szeretnének áttérni rá. Ha mindenhol beválik, akkor pedig a kerület többi iskolája is áttérhet a svédasztalos menzára.

Hogy miért jó a szabadszedéses menza?

„A rendszer alapja, hogy mindig van választási lehetőség, és mivel maguknak szednek a gyerekek, kevesebb ételmaradék termelődik, nem alakul ki az ebédlőben nagyobb torlódás, így hamarabb jutnak ételhez, és több idejük marad azt elfogyasztani, nem kell a szünet nagyobb részét sorban állással tölteni.” – fogalmazta meg a polgármester a posztban.

A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.

A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki, illetve aggódtak az allergének miatt.

Mivel a rendszer tesztjellegű, ezért igyekeznek kiszűrni a lehetséges buktatókat és megoldást találni rájuk. Viszont annyi biztos, hogy egyelőre ténylegesen több a pozitív tapasztalat és az ígértek szerint kevesebb az ételmaradék és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.