Egy félév alatt 120 dolgozó mondott fel az Oktatási Hivatalban az alacsony bérek miatt

A sok távozó miatt az OH-nál a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint komoly humánerőforrás-krízis alakult ki, ezért nyílt levelet írtak Orbán Viktornak és Pintér Sándornak.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a levélben kiemelte, hogy 2025 első félévében mintegy 120-an mondtak fel az Oktatási Hivatalban, ami a hivatal teljes létszámának több mint 10 százaléka. Ez odáig vezetett, hogy április végén „sztrájk készültségben volt az Oktatási Hivatal dolgozói gárdája az alacsony bérek miatt”.

A szakszervezet szerint a sztrájkot a dolgozók több mint 50%-a támogatta, és írásban is nyilatkoztak erről.

A kormány részéről ezt a sztrájkfolyamatot akkor azzal állították le, hogy a sztrájk törvénytelen lenne, ha megvalósulna

- fejtették ki a levélben, majd megjegyezték, hogy hivatalos indoklást ezzel kapcsolatban nem kaptak.

„A kormánynak az Oktatási Hivatalban dolgozó diplomás szakemberek bérét minimum az oktatási intézményekben dolgozó tanárok keresetéhez kellene igazítani, mert jelenleg jelentős munkaerő elszívó hatás érvényesül.” - tették hozzá a levélben, melyben kitértek arra is, ha a helyzet nem változik, akkor az OH munkatársai nem fognak tovább „szervezni, irányítani, koordinálni és segíteni az oktatási-nevelési folyamatokat”, hanem visszamennek tanítani, vagy más, jobban fizető munkalehetőséget keresnek.

Az MKKSZ ezért a levélben sürgős bértárgyalást kezdeményez arról, hogy mikor és milyen mértékben szeretné a kormány az Oktatási Hivatal dolgozóinak keresetét olyan szintre emelni, amely megállítja a kvalifikált, jelentős tudással, tapasztalattal rendelkező dolgozók elvándorlását.”

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a tanárok fizetését az elmúlt években jelentősen megemelték. Legutóbb a teljesítményértékelésen 80 pont felett teljesítő pedagógusok kaptak pluszban pénzt.

Sok pedagógus a teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.