A történetet egy másik gyerek is megerősítette, a bölcsődei dolgozót felfüggesztették, a rendőrség nyomozást indított.
A Telex cikke szerint Botond 2023 szeptemberétől kezdett beszokni a bölcsődébe: eleinte csak félnapokra maradt, majd 2024 januárjától már egész napokat is ott töltött. Úgy tűnt, jól érzi magát, az intézmény bevált. Azonban tavaly ősszel Botond – egy másik csoporttársával együtt – azt mondta otthon, hogy az egyik gondozó „fejen koppintotta” őket.
A szülők azonnal ki akarták venni fiukat a bölcsődéből, de egy beszélgetés után az intézményvezetővel úgy döntöttek, maradnak. Néhány héttel később azonban újabb nyugtalanító esemény történt: Botond este az anyját arra kérte, hogy maradjon csendben, különben leragasztja a száját.A szülők megdöbbentek, mivel sosem hallottak ilyet tőle. Rákérdeztek, honnan hallotta ezt, mire a kisfiú azt válaszolta: a „bölcsis néni” ragasztotta le a száját, mert nem maradt csendben. A történetet a gyerek illusztrálta is: egyik plüss nyuszijának a szájára ragasztószalagot tett. Egy másik szülő lánya szintén megerősítette, hogy mi történt Botonddal.Az intézmény vezetője szerint érzékenyen érinti őket az ügy, ilyen jellegű panasz korábban nem érkezett. Hangsúlyozta, hogy maga is kisgyereknevelőként dolgozik, és hat éve változatlan csapattal működnek.
Az érintett gondozó tagadta, hogy fizikailag leragasztotta volna a gyerek száját, állítása szerint csak viccelődött: „Ha nem fejezitek be, leragasztom a szátokat” – hangzott el, amikor egyedül volt a gyerekekkel péntek délután.Az intézményvezető ezzel a megfogalmazással sem értett egyet, és jelezte: a jövőben ilyen nem fordulhat elő. A gondozót egy hónapra felfüggesztették, de már újra dolgozik.A szülők végül kivették Botondot a bölcsődéből, azóta otthon próbálják megoldani a felügyeletét. Júniusban rendőrségi feljelentést tettek, hogy hasonló eset más gyerekkel ne fordulhasson elő. A rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt nyomoz, ismeretlen tettes ellen.Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy budapesti óvodában három óvodapedagógus Mauglinak gúnyolt és verbálisan bántalmazott egy beszélni nem tudó, de ép értelmű autista kisfiút.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
