Ezek voltak a 2024/2025-ös tanév legnépszerűbb szakmái

Több mint 10 ezer diák tanult pénzügyi-számviteli ügyintézőnek – ennyien még sosem választották ezt a szakmát az elmúlt öt évben. A szakács, cukrász és villanyszerelő képzések továbbra is tartják magukat, de érezhető az érdeklődésben egy kis stagnálás, aprócska csökkenéssel. Mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb szakmák, és mennyit lehet keresni velük.

  • Rodler Lili

A 2024/2025-ös tanévben a nappali tagozatos középfokú tanulók száma közel 429 000 fő volt – írta a KSH a 2024-es Helyzetkép kimutatásban. Ebből mintegy 237 ezer diák tanult szakképzésben – technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában. A következő területeket választották a legtöbben:

  • Pénzügyi-számviteli ügyintéző – kb. 10 500 tanuló
  • Szakács – kb. 3 900 tanuló
  • Kereskedelmi értékesítő (eladó) – kb. 3 800 tanuló
  • Cukrász – kb. 3 800 tanuló
  • Hegesztő – kb. 3 000 tanuló
  • Villanyszerelő – kb. 2 600 tanuló
  • Pincér – kb. 2 500 tanuló
  • Vendéglátás-szervező – kb. 1 300 tanuló
  • Logisztikai ügyintéző – kb. 1 400 tanuló
  • Gépgyártás-technológiai technikus – kb. 1 200 tanuló

Három nappal hosszabb lesz, mint tavaly – így alakul a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje

A nettó havi bérek 230 és 370 ezer forint között mozognak

2025-ben a legkisebb nettó fizetés, amit egy teljes munkaidőben dolgozó ember Magyarországon megkaphat, 193 382 forint (minimálbér). A szakképesítést igénylő munkakörök esetében ez a szám magasabb: 231 952 forint - ezt hívják garantált bérminimumnak. Ehhez igazodnak is a legnépszerűbb szakmák bérei – egyes területeken, pedig jóval meg is haladják ezeket.

Képzési típusok, ösztöndíjak, lehetőségek: minden, amit a szakmatanulásról tudni kell

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legnépszerűbb szakmák havi nettó bérei nagyjából így alakulnak:

  • Pénzügyi‑számviteli ügyintéző: ~300 000–350 000 Ft/hó
  • Hegesztő / Villanyszerelő: ~260 000–310 000 Ft/hó (kezdő), speciális (AWI) szakemberek: ~360 000–400 000 Ft/hó
  • Kereskedelmi értékesítő (eladó): ~240 000–290 000 Ft/hó
  • Szakács / Cukrász / Pincér / Vendéglátás-szervező: ~230 000–300 000 Ft/hó, de a bérezés szezontól és lokációtól is függ
  • Logisztikai ügyintéző / Gépgyártás-technológiai technikus: ~270 000–330 000 Ft/hó

Ilyen ösztöndíjakra számíthattok, ha szeptembertől szakképzésben tanultok tovább

Az elmúlt öt évben hatalmas térnyeréssel hódít a pénzügy-számviteli szakma

Megnéztük, hogy a legtöbbet tanult szakmákat milyen gyakran választották az elmúlt öt éveben, és az alábbi trendek kiemelhetőek:

  • A pénzügyi‑számviteli ügyintéző szakma választottsága több mint ötszörösére nőtt 2019-től 2024/25-ig.
  • A hegesztő, villanyszerelő, eladó és szakács arányukban csökkenő, de még mindig top pozícióban vannak.
  • A technikus szakmák (logisztika, gépgyártás) stabil, de kisebb részesedéssel vannak jelen.
KSH adatok alapján készített grafikon

    Miért éri meg ma szakmát tanulni?

    10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább

    A szakmatanulás gyors bejutást tesz lehetővé a munka világába: a képzések rövidebbek, intenzívebbek, és gyakorlati tudást adnak már középfokon is. A fizetések jelentős részét a garantált bérminimum határozza meg – ami 2025-ben nettó ~232 000 Ft – de a keresettebb szakmák esetén gyorsan lehet belőle emelkedni. Emellett a szakmák (pl. hegesztő, villanyszerelő) külföldön is keresettek, akár vállalkozói formában is működtethetők, ami hosszú távon magasabb jövedelmet biztosíthat.

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.