Németország is belépne a tinik számára a közösségi médiát korlátozó országok közé

Egyfajta „digitális pénztárca” létrehozásával tudnák ellenőrizni, hogy ki múlt el ténylegesen 16 éves.

  • Rodler Lili

Az adatvédelemért felelős német szövetségi biztos arról beszélt újságíróknak, hogy támogatná a 16 év alattiak eltiltását a közösségi médiától – írja a Der Standard. Louisa Specht-Riemenschneider elismerte, hogy bár ez a megoldás „atyáskodó, de el kell azon gondolkoznunk, hogyan védjük meg a fiatalokat a közösségi média káros hatásaitól, és ennek ez egy módja”.

A szövetségi biztos szerint a gyerekek és a fiatalok felé irányuló célzott manipuláció az interneten és a rengeteg gyűlöletbeszéd hatalmas veszélyt jelentenek az egészséges fejlődésükre. Hasonló indokokat sorakoztattak fel korábban Franciaországban és Ausztráliában is.

Specht-Riemenschneider az életkor ellenőrzést egy úgynevezett „digitális pénztárcán” keresztül oldaná meg. Kifejtette, hogy adatvédelmileg természetesen nem állja meg a helyét, ha minden egyes belépésnél fel kellene tölteni a személyigazolvány adatait ezekre az oldalakra, így pont ezért lehet jó megoldás egy digitális tárca, ahova feltölti az ember az adatait és ezen keresztül hitelesíti magát.

A digitalizációért felelős német miniszter, Karsten Wildberger már beszélt ennek a digitális pénztárcának a bevezetéséről. A koncepciónak egyébként az a lényege, hogy ha az ember a pénztárcába feltölti például a bankkártyáját, vagy a jogosítványát, akkor nem kell többé magával hordania ezeket a dokumentumokat. Tehát ha mondjuk megállítja a rendőr, elég csak a digitális jogsit felmutatni – írja a lap.

Az adatvédelemért felelős biztos szerint: az adatok csak a tárcában és a kiadó hatóságnál, banknál lennének elmentve, és a felhasználó minden lekérdezést egyenként engedélyezhet vagy elutasíthat majd. A digitális személyin keresztül pedig a közösségi médiát is meg lehetne tiltani.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.