Korábban csak korlátozták, most viszont teljesen kizárná a tinédzsereket a közösségi oldalakról Franciaországban.
Emmanuel Macron francia elnök kedden közölte, hogy már a következő hónapokban betiltják a 15 éven aluliak számára a közösségi oldalak használatát az országban – írta a Politico. A döntés azután született, hogy aznap reggel egy fiatal diák halálra késelt egy francia iskola előtt egy pedagógiai asszisztenst.
Az esetet az elnök a közösségi médián terjedő erőszakos jelenetek fiatalokra való káros hatásával indokolta. Azt is hozzátette, hogy az EU-nak kötelessége lenne lépnie a fiatalok közösségi médián eltöltött idejének korlátozásában, ha pedig nem teszi, akkor marad az egyetlen megoldás, a tiltás.
A sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy késeket áruló online oldalakra is korhatárt fognak bevezetni, így „egy 15 éves gyerek nem fog tudni online szúró-vágó eszközt venni”.
Franciaországban, ahogy sok másik országban is már korábban bevezették, hogy 15 éves kor alatt csak szülői engedéllyel férhessenek hozzá a közösségi médiához a fiatalok. Ausztráliában hozták meg először azt a döntést, hogy a 16 éves kor alattiaknak betiltották a közösségi média használatát. Macron az X-en közzétett bejegyzése alapján, miszerint:
„Betiltom a közösségi média használatát a 15 év alattiaknak. A platformok képesek lesznek az életkor ellenőrzésére”
Franciaország lesz a következő, aki megteszi ezt a lépést.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
