Németország is belépne a tinik számára a közösségi médiát korlátozó országok közé

Egyfajta „digitális pénztárca” létrehozásával tudnák ellenőrizni, hogy ki múlt el ténylegesen 16 éves.

  • Rodler Lili

Az adatvédelemért felelős német szövetségi biztos arról beszélt újságíróknak, hogy támogatná a 16 év alattiak eltiltását a közösségi médiától – írja a Der Standard. Louisa Specht-Riemenschneider elismerte, hogy bár ez a megoldás „atyáskodó, de el kell azon gondolkoznunk, hogyan védjük meg a fiatalokat a közösségi média káros hatásaitól, és ennek ez egy módja”.

A szövetségi biztos szerint a gyerekek és a fiatalok felé irányuló célzott manipuláció az interneten és a rengeteg gyűlöletbeszéd hatalmas veszélyt jelentenek az egészséges fejlődésükre. Hasonló indokokat sorakoztattak fel korábban Franciaországban és Ausztráliában is.

Specht-Riemenschneider az életkor ellenőrzést egy úgynevezett „digitális pénztárcán” keresztül oldaná meg. Kifejtette, hogy adatvédelmileg természetesen nem állja meg a helyét, ha minden egyes belépésnél fel kellene tölteni a személyigazolvány adatait ezekre az oldalakra, így pont ezért lehet jó megoldás egy digitális tárca, ahova feltölti az ember az adatait és ezen keresztül hitelesíti magát.

A digitalizációért felelős német miniszter, Karsten Wildberger már beszélt ennek a digitális pénztárcának a bevezetéséről. A koncepciónak egyébként az a lényege, hogy ha az ember a pénztárcába feltölti például a bankkártyáját, vagy a jogosítványát, akkor nem kell többé magával hordania ezeket a dokumentumokat. Tehát ha mondjuk megállítja a rendőr, elég csak a digitális jogsit felmutatni – írja a lap.

Az adatvédelemért felelős biztos szerint: az adatok csak a tárcában és a kiadó hatóságnál, banknál lennének elmentve, és a felhasználó minden lekérdezést egyenként engedélyezhet vagy elutasíthat majd. A digitális személyin keresztül pedig a közösségi médiát is meg lehetne tiltani.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.