Hamarosan kezdődnek a középiskolai beiratkozások

Pár nap múlva indul a személyes beiratkozása azoknak, akik szeptembertől középiskolában kezdik a tanulmányaikat. Mutatjuk, mit kell róla tudni.

  • Eduline

Június 25-én és 26-án tartják a középiskolák a személyes beiratkozást, amelyen kötelező megjelenniük azoknak a diákoknak, akiket szeptembertől valamelyik középfokú intézménybe felvettek. A folyamatot azonban jelentősen megkönnyíti, ha a szülők előzetesen online is elvégzik a beiratkozást.

Középiskolai beiratkozás: így kell NEK-adatlapot igényelni

Érdemes online elkezdeni

Az elektronikus beiratkozás már június 18-án elindult. Azok a diákok, akik felvételt nyertek valamilyen középiskolába, előzetesen is rögzíthetik adataikat a KRÉTA rendszerben. Ez lerövidíti a személyes ügyintézést az iskolában.

Ha az általános iskolában is használták a KRÉTA-t, akkor a szülők a megszokott belépési adatokkal tudnak belépni a KRÉTA e-Ügyintézés felületére. Ott a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” menüpontban adhatják meg a szükséges adatokat. Fontos tudni, hogy ez csak a webes felületen működik, a mobilalkalmazásban nem.

Itt a 2025/2026-os tanév rendjének tervezete, mutatjuk a legfontosabb dátumokat

Mi a teendő, ha nincs KRÉTA-hozzáférés?

Ha az általános iskola nem a KRÉTA rendszert használta, akkor ideiglenes regisztrációval is be lehet jelentkezni az online beiratkozáshoz. A rendszer ezután a név, a születési adatok és az oktatási azonosító (a diákigazolványon szereplő 11 számjegyű, 7-essel kezdődő kód) alapján megpróbálja azonosítani a diákot az új iskolában. Ha ez nem sikerül, hibaüzenetet küld, és a szülőknek közvetlenül fel kell venniük a kapcsolatot a középiskolával.

Ezeket az iratokat kell vinni

A személyes beiratkozásra több dokumentumot is vinni kell. Mivel ezek intézményenként változhatnak, a listát érdemes előre megnézni az iskola honlapján vagy a hivatalos tájékoztatókban.

Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, melyek azok a dokumentumok, amelyekre biztos szükségetek lesz a beiratkozás során:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.