Így érdemes oldani a vizsga előtti szorongást és stresszt a pszichológus szerint

A vizsgák előtti stressz és szorongás csökkentésében sokat segíthet a napi nyolc óra pihentető alvás, a rendszeres testmozgás, néhány rövid, 10-15 perces szünet beiktatása, valamint relaxációs gyakorlatok végzése. Ilyenkor különösen fontos a tudatos felkészülés, a jól átgondolt időbeosztás és a napi vagy heti teendők pontos megtervezése.

A stressz kezelésének alapja, hogy valaki felismerje a feszültség testi-lelki jeleit – ezek tudatosítása után pedig már könnyebben alkalmazhatók azok a technikák, amik segítenek enyhíteni a rossz közérzetet – mondja Cserép Melinda, a Semmelweis Egyetem pszichológusa.

A szakember szerint a vizsgadrukk teljesen természetes dolog – a test így reagál a kihívásokra. Ugyanakkor a túl sok stressz ronthatja a teljesítményt, és testi-lelki tüneteket is okozhat, például alvászavart, étvágytalanságot, ingerlékenységet vagy koncentrációs problémákat. Ezek pedig még nehezebbé tehetik a felkészülést.

Vizsgaidőszakban sok diák kerül nagy nyomás alá, de fontos tudni, hogy a stressz – bár kellemetlen – nem feltétlenül rossz: segítheti a fókuszt és a gyors reagálást is. A gond inkább akkor van, ha valaki túl sokat aggódik, vagy megoldhatatlannak látja a feladatokat – ilyenkor a szorongás csak erősödik.

Milyen praktikákat érdemes alkalmazni?

Időbeosztás

Ki kell emelni, hogy a felkészülés ne az utolsó napokra maradjon. Segít, ha a napok jól be vannak osztva, van elegendő alvás (legalább 7-8 óra), rendszeres étkezés, mozgás és idő a pihenésre is. Már ezek az apró dolgok is sokat enyhíthetnek a stresszen.

Nyugtató gyakorlatok

Érdemes kipróbálni egyszerű légzőgyakorlatokat is, például a lassú belégzés–hosszú kilégzés technikát, amit akár a vizsga előtt is lehet alkalmazni. A relaxációs módszerek akkor a leghatékonyabbak, ha rendszeresen, már a felkészülés elejétől kezdve beépülnek a napirendbe.

Így készüljetek, hogy eredményes legyen a szóbelitek a nyelvi érettségiken

Felkészülés nem csak fejben de lélekben is

Fontos a lelki felkészülés is: segíthet, ha valaki emlékezteti magát arra, miért fontos a vizsga, és felidézi, milyen nehéz helyzeteket oldott már meg korábban. Hasznos lehet pozitív üzeneteket is megfogalmazni magunknak – olyasmit, amit egy barátnak is mondanánk bátorításként.

A család támogatása is sokat számít – mondja a pszichológus. A szülők figyelme, biztatása és jelenléte segíthet abban, hogy a vizsgázó ne érezze magát egyedül. A közös beszélgetések, a nevetés vagy az együtt töltött idő mind hozzájárulhatnak a feszültség oldásához.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.