Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
Óvodapedagógusként azt tapasztalom, hogy az iskola végével, ahol van nagyobb vagy kisebb testvér, sok esetben nem hozzák a gyerekeket. Szerencsére. A jelenlegi törvény ugyanis nincs összhangban, sem a gyermekek szükségletével, sem szülők-, sem pedig a pedagógusok szabadságával.
A gyereknek igenis kellene legalább 6-8 hét összefüggő nyugalom a családdal, amikor azt teheti, amit akar, nem kell neki alkalmazkodnia. A nyári ovi nem minden esetben ideális: összevonják a csoportokat, van, hogy 30 vegyeskorú gyerek játszik, eszik, alszik a klíma nélküli csoportokban és két órákat a forró udvaron.
Van árnyék, van folyadék, mondjuk a mamánál medencézni, és dinnyét enni ideálisabb lenne.
| Mondandód van az oktatásról? |
| Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]! |
Azonban a nagyszülők sem a "régiek": sokan még dolgoznak, vagy már túl öregek az unokázáshoz, de egyre többször látom, hogy a nagyszülő egyszer-egyszer ugyan bevállalja az egy vagy netán több neveletlen kisunokáját, de amúgy köszöni szépen nem kéri. És ha már ott tartunk, akkor ezekben az esetekben a szülő sem, oldja meg az ovi.
Sajnos olyat is láttunk, hogy szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban, velünk. Olyan szülők is akadnak, akik szerint a gyereküknek az a legjobb, ha az egész napját az oviban tölti, mert az óvodapedagógus szent kötelessége a munkáját végezni.
Az ilyen szülő rendszeresen zárásig ott hagyja a gyerekét, holott csak délután háromig dolgozik. Velem senki nem szúr ki, a munkaidőmben dolgozom, csak a kislányát sajnálom, hogy az utolsó egy órában egyedül ül ott, és öt percenként kérdezi, hogy mikor jönnek érte.
„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”
És sajnos is arra is van példa, hogy az anyuka direkt a szünet után vesz ki szabadnapot, hogy az otthoni dolgokkal jobban tudjon haladni.
Azonban azt is meg kell említeni, hogy a szülők valamivel több, mint fele próbálja megoldani a nyári szünetet, még ha nem is egyszerű.
Szerintem szerencsés megoldás lenne, ha legalább 10 éves korig jóval több, pluszban 10 nap szabadságot adni, amit kötelezően szünet alatt kell kivenni, de így is nehéz a dolgozó anyák munkaerő piaci helyzete, hátha még emelt szabadság járna nekik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
