Megvásárolhatják a kormánytól kapott ingyen laptopokat a végzős diákok a tanév végén?

Korábban felmerült, hogy a nyolcadikos diákok és a végzős középiskolások értékcsökkentett áron megvehetik a korábban kapott iskolai laptopokat, most azonban úgy tűnik, erre nincs lehetőség.

  • Székács Linda

Április elején még nem volt egyértelmű, mit kell majd tenniük az általános iskolákban és középiskolákban végzős tanulóknak a tanév végén a korábban kapott ingyen laptopokkal. Akkor a hvg360 írt arról, hogy annak ellenére, hogy az első eszközök 2022-es kiosztásakor a szülők szerződésében az szerepelt, hogy

A diák az eszközt a rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódástól (használati kopások és apró esztétikai hibák) eltekintve mindenfajta hibától és hiánytól mentes állapotában köteles visszaadni. Az eszköz visszaadásáról jegyzőkönyv készül, melynek egyik példányát a gondviselő kapja

az is felmerült, hogy azokat a tanulók értékcsökkentett áron megvásárolhatják.

Most azonban úgy tűnik, erről az opcióról letett a kormány. Szerkesztőségünk számára több szülő is arról számolt be, hogy a gyerekeik iskolájától azt a tájékoztatást kapták; az eszközöket gyári állapotban vissza kell adni. A szeptembertől kilencedik osztályos tanulók esetén viszont, ha valaki olyan középiskolában tanul tovább, ami ugyanahhoz a tankerülethez tartozik, mint a jelenlegi általános iskolája, a készüléket szeptemberben visszakaphatja.

"A lányom iskolájában ma és holnap kell leadni a laptopokat. Azokat a rendszergazda át fogja nézni és szeptemberben az ötödik osztályosoknak fogják kiosztani. Ha valaki ugyanannál a tankerületnél fog tovább tanulni, akkor megtarthatja a laptopot és majd az új iskolában, ha végez le kell adnia" - írta egy érintett diák édesanyja.

Lapunk a laptopokkal kapcsolatban a Belügyminisztériumot is megkereste. Kérdésünkre válaszul a tárca azt írta;

A tanulói notebookokat a végzősöknek a tanév végén vissza kell adniuk, megvásárlásukra nincs lehetőség.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.