Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Korábban felmerült, hogy a nyolcadikos diákok és a végzős középiskolások értékcsökkentett áron megvehetik a korábban kapott iskolai laptopokat, most azonban úgy tűnik, erre nincs lehetőség.
Április elején még nem volt egyértelmű, mit kell majd tenniük az általános iskolákban és középiskolákban végzős tanulóknak a tanév végén a korábban kapott ingyen laptopokkal. Akkor a hvg360 írt arról, hogy annak ellenére, hogy az első eszközök 2022-es kiosztásakor a szülők szerződésében az szerepelt, hogy
A diák az eszközt a rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódástól (használati kopások és apró esztétikai hibák) eltekintve mindenfajta hibától és hiánytól mentes állapotában köteles visszaadni. Az eszköz visszaadásáról jegyzőkönyv készül, melynek egyik példányát a gondviselő kapja
az is felmerült, hogy azokat a tanulók értékcsökkentett áron megvásárolhatják.
Most azonban úgy tűnik, erről az opcióról letett a kormány. Szerkesztőségünk számára több szülő is arról számolt be, hogy a gyerekeik iskolájától azt a tájékoztatást kapták; az eszközöket gyári állapotban vissza kell adni. A szeptembertől kilencedik osztályos tanulók esetén viszont, ha valaki olyan középiskolában tanul tovább, ami ugyanahhoz a tankerülethez tartozik, mint a jelenlegi általános iskolája, a készüléket szeptemberben visszakaphatja.
"A lányom iskolájában ma és holnap kell leadni a laptopokat. Azokat a rendszergazda át fogja nézni és szeptemberben az ötödik osztályosoknak fogják kiosztani. Ha valaki ugyanannál a tankerületnél fog tovább tanulni, akkor megtarthatja a laptopot és majd az új iskolában, ha végez le kell adnia" - írta egy érintett diák édesanyja.
Lapunk a laptopokkal kapcsolatban a Belügyminisztériumot is megkereste. Kérdésünkre válaszul a tárca azt írta;
A tanulói notebookokat a végzősöknek a tanév végén vissza kell adniuk, megvásárlásukra nincs lehetőség.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.