Szeptembertől minden iskolába készülő gyermek célzott, játékos fejlesztésben részesül az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében – közölte az MTI a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos szavait, a hétfő este tartott óvodai nevelés megújuló alapprogramjáról szóló tájékoztató fórumon.
A hétfő este tartott tájékoztató fórumon a miniszteri biztos az óvodai átalakításokkal kapcsolatos második rendelettervezet részleteit bontotta ki. Az első rendelettervezet visszavonását részben a Szülői Hang saját eredményként könyveli el, mivel a törvény bevezetése ellen indított petíciót több mint 18 ezren írták alá. A visszavonás után nem sokkal viszont egy újabb verziót nyújtottak be.
Óvodai átalakítások: nem kell egybefüggően 45 perces foglalkozásokat tartani a nagycsoportosoknak
A tervezetben, amit április közepén nyújtottak be, kitértek arra, hogy a nagycsoportosoknak kötelezően napi 45 percet kell olyan feladatokat végezniük, amivel előkészítik őket az iskola első évére. Ezzel is csökkentve a folyamatosan emelkedő évismétlések arányát az első osztályosok terén.
Közel 1100 gyereknek kell szeptembertől iskolába menni annak ellenére, hogy a szüleik kérelmezték az iskolakezdés halasztását
"A gyermek életében a legfontosabb életszakasz az óvodáskor. Ami akkor történik, az egész életükre meghatározó" - jelentette ki Balatoni, hozzátéve azt is, hogy szerinte „fontos az együtt gondolkodás a szülőkkel és a pedagógusokkal annak érdekében, hogy a gyermekek saját érési ütemüknek megfelelő támogatást kapjanak.”
Azt is leszögezte a miniszterelnöki biztos, hogy itt nem az óvodák „iskolásításáról” van szó. Tehát nem tanulást és tankönyveket jelent az intézkedés, hanem élmény alapú fejlődést ad a gyerekeknek. Előtérbe kerül majd az élőszavas mese, a népi játék, az alkotás és a mindennapos mozgás.
Balatoni szerint azért is kiemelten fontos foglalkoznia az óvoda-iskola átmenettel, mert a szakemberek által mért eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben jelentősen romlott a gyerekek képesség-készségszintje. „Sokan úgy kerülnek be kiscsoportba, hogy nem szobatiszták, illetve nem tudnak beszélni se” – tette hozzá.
A gyerekek képességszintjének romlása mellett azzal is indokolta a lépést, hogy jelentősen megnövekedtek a fizetős iskolafelkészítést kínáló szolgáltatások, amire a családok akár havi 60-100 ezer forintot is elköltenek. „Pedig a magyar óvodapedagógia és pedagógusok eszköztára képes arra, hogy megadja a szükséges fejlesztést” – emelte ki a miniszteri biztos.
Balatoni Katalin hangsúlyozta: az óvodák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a fejlesztést külön vagy vegyes csoportban valósítják meg. Továbbá kiemelte, hogy az óvodai alapprogram „egy keret, ajánlás”. A pedagógusoknak pedig biztosítják a módszertani szabadságukat és semmiben sem fogják őket korlátozni.
