A gyerekek több mint negyede már nem állami iskolába jár

Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.

  • Rodler Lili

Nem kiugróan de folyamatos növekedés tapasztalható a magániskolákba és óvodákba járó gyerekek számában, írta a Magyar Hang. Ez elmúlt két évben pedig már kicsivel több mint a negyede jár a gyerekeknek nem államilag fenntartott intézménybe.

A portál szerint „a jobb oktatás reményében fordulnak a szülők az alapítványi intézmények felé és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is”. Emellett az egyházi intézményekbe járó gyerekek számában is folyamatos növekedés tapasztalható, bár ennek oka abból is adódhat, hogy egy korábban állami fenntartású iskolát váratlanul átvesz egy egyház.

Közel kétszerannyi tanárt keresnek a jövő tanévre, mint egy hónapja

Az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatai alapján az elmúlt két éveben 217 ezerről 231 ezerre nőtt az egyházi óvodák és iskolák által nevelt gyerekek száma. A 2022–23-as tanévben 91 ezer, az idei tanévben pedig már 5 ezerrel többen, azaz 96 ezren választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket.

A Magyar Hang szerint ez a növekedés teljesen megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Ez alól kivételt képez a koronavírus járvány alatt mért adatok, amikor az első hullám után drasztikus növekedést fedeztek fel a magánintézményben tanuló gyerekek terén.

Rendkívüli felvételi: ezekben a budapesti középiskolákban még vannak elérhető férőhelyek

Míg az egyházi- és az alapítványi intézmények gyereklétszáma folyamatosan emelkedik, addig az állami intézményekben és az önkormányzati óvodákban folyamatos csökkenést lehet felfedezni. A statisztika alapján a két évvel ezelőtti 972 ezerről, 955 ezerre csökkent.

Összefoglalva a magyar óvodások és iskolások már több mint negyedének, 25,5 százalékának oktatásról nem az állam, illetve egy önkormányzat, hanem egy külső szereplő gondoskodik az idei tanévben. A Magyar Hang szerint ez az arány két évvel ezelőtt 24,1 százalék volt, tíz évvel ezelőtt pedig 19,6 százalék.

Különösen feltűnő az állami oktatásnak a háttérbe szorulása a gimnáziumok terén. Még ugyan többségében (52, 8 százalék) a diákok állami fenntartású gimnáziumba járnak, de a statisztika előrevetíti, hogy a következő időszakban számszerű fölénybe kerülnek majd az egyházi-, illetve egyéb alapítványi intézménybe járó gyerekek létszáma.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.