A gyerekek több mint negyede már nem állami iskolába jár

Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.

  • Rodler Lili

Nem kiugróan de folyamatos növekedés tapasztalható a magániskolákba és óvodákba járó gyerekek számában, írta a Magyar Hang. Ez elmúlt két évben pedig már kicsivel több mint a negyede jár a gyerekeknek nem államilag fenntartott intézménybe.

A portál szerint „a jobb oktatás reményében fordulnak a szülők az alapítványi intézmények felé és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is”. Emellett az egyházi intézményekbe járó gyerekek számában is folyamatos növekedés tapasztalható, bár ennek oka abból is adódhat, hogy egy korábban állami fenntartású iskolát váratlanul átvesz egy egyház.

Közel kétszerannyi tanárt keresnek a jövő tanévre, mint egy hónapja

Az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatai alapján az elmúlt két éveben 217 ezerről 231 ezerre nőtt az egyházi óvodák és iskolák által nevelt gyerekek száma. A 2022–23-as tanévben 91 ezer, az idei tanévben pedig már 5 ezerrel többen, azaz 96 ezren választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket.

A Magyar Hang szerint ez a növekedés teljesen megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Ez alól kivételt képez a koronavírus járvány alatt mért adatok, amikor az első hullám után drasztikus növekedést fedeztek fel a magánintézményben tanuló gyerekek terén.

Rendkívüli felvételi: ezekben a budapesti középiskolákban még vannak elérhető férőhelyek

Míg az egyházi- és az alapítványi intézmények gyereklétszáma folyamatosan emelkedik, addig az állami intézményekben és az önkormányzati óvodákban folyamatos csökkenést lehet felfedezni. A statisztika alapján a két évvel ezelőtti 972 ezerről, 955 ezerre csökkent.

Összefoglalva a magyar óvodások és iskolások már több mint negyedének, 25,5 százalékának oktatásról nem az állam, illetve egy önkormányzat, hanem egy külső szereplő gondoskodik az idei tanévben. A Magyar Hang szerint ez az arány két évvel ezelőtt 24,1 százalék volt, tíz évvel ezelőtt pedig 19,6 százalék.

Különösen feltűnő az állami oktatásnak a háttérbe szorulása a gimnáziumok terén. Még ugyan többségében (52, 8 százalék) a diákok állami fenntartású gimnáziumba járnak, de a statisztika előrevetíti, hogy a következő időszakban számszerű fölénybe kerülnek majd az egyházi-, illetve egyéb alapítványi intézménybe járó gyerekek létszáma.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.