A gyerekek több mint negyede már nem állami iskolába jár

Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.

  • Rodler Lili

Nem kiugróan de folyamatos növekedés tapasztalható a magániskolákba és óvodákba járó gyerekek számában, írta a Magyar Hang. Ez elmúlt két évben pedig már kicsivel több mint a negyede jár a gyerekeknek nem államilag fenntartott intézménybe.

A portál szerint „a jobb oktatás reményében fordulnak a szülők az alapítványi intézmények felé és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is”. Emellett az egyházi intézményekbe járó gyerekek számában is folyamatos növekedés tapasztalható, bár ennek oka abból is adódhat, hogy egy korábban állami fenntartású iskolát váratlanul átvesz egy egyház.

Közel kétszerannyi tanárt keresnek a jövő tanévre, mint egy hónapja

Az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatai alapján az elmúlt két éveben 217 ezerről 231 ezerre nőtt az egyházi óvodák és iskolák által nevelt gyerekek száma. A 2022–23-as tanévben 91 ezer, az idei tanévben pedig már 5 ezerrel többen, azaz 96 ezren választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket.

A Magyar Hang szerint ez a növekedés teljesen megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Ez alól kivételt képez a koronavírus járvány alatt mért adatok, amikor az első hullám után drasztikus növekedést fedeztek fel a magánintézményben tanuló gyerekek terén.

Rendkívüli felvételi: ezekben a budapesti középiskolákban még vannak elérhető férőhelyek

Míg az egyházi- és az alapítványi intézmények gyereklétszáma folyamatosan emelkedik, addig az állami intézményekben és az önkormányzati óvodákban folyamatos csökkenést lehet felfedezni. A statisztika alapján a két évvel ezelőtti 972 ezerről, 955 ezerre csökkent.

Összefoglalva a magyar óvodások és iskolások már több mint negyedének, 25,5 százalékának oktatásról nem az állam, illetve egy önkormányzat, hanem egy külső szereplő gondoskodik az idei tanévben. A Magyar Hang szerint ez az arány két évvel ezelőtt 24,1 százalék volt, tíz évvel ezelőtt pedig 19,6 százalék.

Különösen feltűnő az állami oktatásnak a háttérbe szorulása a gimnáziumok terén. Még ugyan többségében (52, 8 százalék) a diákok állami fenntartású gimnáziumba járnak, de a statisztika előrevetíti, hogy a következő időszakban számszerű fölénybe kerülnek majd az egyházi-, illetve egyéb alapítványi intézménybe járó gyerekek létszáma.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.