A ma 20 éves gyanúsítottat április 16-án fogta el a rendőrség a Pest vármegyei otthonában. A közleményben azt is kiemelték, hogy hosszadalmas adatgyűjtési és nyomozási munka eredménye, hogy egyáltalán idáig jutottak, és azonosítani tudták a túlterheléses támadás forrását.
A nyomozók megjelenése váratlanul érintette a fiatalt, csak miután a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei közölték vele, hogy mivel gyanúsítják, akkor nyugodott meg valamelyest. A vallomástételt helyszínen megtagadta, de az összes elektronikus eszközét és adattárolóját lefoglalták. Ezeknek a megvizsgálásával a rendőrség újabb bizonyítékokat szerzett a gyanú megerősítésére.
A közlemény szerint jogosulatlan vagy a jogosultság kereteit megsértve akadályozással elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt állították elő, a továbbiakban pedig szabadlábon védekezik.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.