Van, olyan diák, akinek az iskolája bezárása után több mint fél évvel sem találtak új, megfelelő intézményt.
Bár a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot még augusztus végén, a tanévkezdés előtt pár nappal zárták be, „van, aki már azóta a harmadik iskolával próbálkozik, és van, aki kényszerből maradt valamelyik intézményben, mert nincs hova mennie” – derült ki a Népszava interjújából.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, tartozásokra hivatkozva a tanévkezdés előtt néhány nappal két budapesti és egy szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működési engedélyét vonták vissza a kormányhivatalok. Az intézményekbe főként hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű, többek között autista gyerekek jártak.
A szülők és diákok keresete nyomán, a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a Budapesti Kormányhivatal törvénysértő módon járt el a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium hirtelen bezárása után.
A perben képviseletet vállaló Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két munkatársával beszélgetett a Népszava, amiben elmondták, hogy az iskola bezárása után volt, hogy több gyereknek hónapokig nem találtak megfelelő iskolát, míg mások csak kényszerből maradtak egy olyan intézményben, amely nem tudta biztosítani számukra a szükséges feltételeket.
Előfordult, hogy egy gyereket egy hónap után ki kellett venni az új iskolából, de olyan érintett családról is tudni, akik már a harmadik iskolával próbálkoznak, míg mások máig nem találtak megfelelő intézményt.
Autista diákok fogadására alkalmatlan iskolákban helyezték el a korábbi wesley-s gyerekeket.
A TASZ munkatársai azt is elmondták, hogy az állam felelőssége lett volna biztosítani a gyerekek számára az oktatáshoz való hozzáférést. Azonban itt a szülők csak egy listát kaptak az elvileg választható iskolákról, de semmilyen garancia nem volt arra, hogy az intézmények valóban fel is tudják venni a gyerekeket, különösen az SNI-s tanulók esetében.
„Ha törvény nem is írja elő, hogy egy iskolát mikor szabad megszüntetni, a gyerekek érdeke és a józan ész azt diktálja, hogy nem pár nappal az iskolakezdés előtt.”
- mondta Zeller Judit, a TASZ munkatársa.
Emellett a kormányhivatalnak minden diák esetében konzultálnia kellett volna az illetékes pedagógiai szakszolgálattal, hogy olyan iskolát jelöljenek ki számára, amely nemcsak, hogy nem utasíthatja el a felvételét, hanem valóban megfelel a szükségleteinek, és nem jelent aránytalan terhet sem számára, sem a családjának.
Zeller Judit szerint a súlyos beavatkozás miatt pedig már a kártérítési peren is gondolkodnak: „Annyira súlyos beavatkozás érte a családok, a gyerekek életét, hogy igazán fizethetne sérelemdíjat az, aki ezt okozta.”
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
