Elsősorban Budapest, Pest és Fejér vármegyék a súlyosabban érintettek.
Hétfőn tette közzé a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy hivatalosan is hepatitis A-járvány van Magyarországon.
Az NNGYK-honlapján közzétett adatok szerint 2023-ban egész évben 186 fertőzött volt, 2024-ben 289, idén viszont csak március 17-ig 308 beteget regisztráltak. Egyelőre a betegség leginkább Budapest, Pest és Fejér vármegyéket érinti, bár Fejér vármegye adatai elenyészőek az előbbi kettőéhez képest.
Az NNGYK a közleményében azt is hozzátette, hogy „bár a vírusos májgyulladás fejlett országokban ritkább, mégis fontos odafigyelni rá.” A fejlődő országokban ez gyerekbetegségnek számít, amin a többség felnőtt korára egyszer átesik.
Mi az a hepatitis A?
A hepatitis A egy kifejezetten fertőző betegség, amely májgyulladást tud okozni és legrosszabb esetben befolyásolja a máj működési funkcióit is. A vírus maga
Ha valaki a családban megfertőződött a vírussal, akkor a többi családtagja is ki van téve a fertőzés lehetőségének, illetve ugyanez vonatkozik az iskolai közösségekre is, mivel cseppfertőzéssel terjed.
Ennek ellenére leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol nagyon rosszak a higiéniás szokások és nem megfelelő az ivóvízellátás. Mint például a szubtrópusi és trópusi országokban.
A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók
A hepatitisnek egyébként rengeteg fajtája van. Az A-tól egészen a G-ig. Ezek közül az első három számít a leggyakoribbnak. A B-variánsra a gyerekek kötelező oltást is kapnak.
Mik a tünetei?
A betegség a gyerekek esetében enyhe lefolyású, különösen az öt év alattiaknál. Van, hogy nem is észlelhető semmilyen tünet. Ugyanakkor a felnőttek esetében általában hirtelen jelentkezhetnek a hepatitis A jelei.
Ha jelentkeznek a tünetek, akkor mindenképp orvoshoz kell fordulni. A betegség általában magától elmúlik néhány hét alatt, de a teljes felépülés akár 1-2 hónapig is eltarthat. A megfertőződés és az első tünetek megjelenése között átlagosan 28-30 nap is eltelhet.
A betegség alatt kerülni kell a májat megterhelő anyagokat.
Van rá védőoltás?
Van, ám ez nem tartozik a kötelező oltások közé. Maga az oltás vényköteles és a gyógyszertárakban váltható ki, illetve az iskolákban a védőnők adják be, amennyiben indokoltnak érzik és a szülő beleegyezik abba, hogy a gyereke megkaphassa.
Jó hír, hogy az oltás akkor is használ, ha a megfertőződést követő 10 napon belül adják be. De a teljes megelőzésre a megfelelő higiéniai szokásokra is ügyelni kell. Az
lehet a leginkább védekezni a megfertőződés ellen.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
