Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Március 21-ig minden középiskolának közzé kellett tennie az ideiglenes felvételi jegyzékét. Összegyűjtöttük, a 2025-ös HVG-rangsor top100 gimnáziumának ideiglenes listáját.
A legtöbb elitgimi a határidő előtti napokban rakta ki a honlapjára az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ebben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az oktatási azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett.
Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.
Fontos, hogy minden középiskola saját hatáskörben dönt arról, hogy a felvételi eljárásban mennyi pontot ad a központi írásbelire, az általános iskolai eredményekre vagy éppenséggel a szóbelire.
Emiatt az egyes középiskolák ponthatárait egymással nem lehet összehasonlítani. Viszont annyi elmondható, hogy az elitgimnáziumi helyekért nagy volt idén is verseny, egy magas pontszámú központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy a diákot egyáltalán behívják a szóbelizni.
Például az Apáczaiba jelentkező nyolcadikosok között volt egy olyan diák, aki a 110 pontból egy pontot sem veszített, ő a matek-fizika illetve a természettudományos tagozatot is megjelölte, és mindegyik listát vezeti. Érdemes megjegyezni, hogy az Apáczai mindegyik négy osztályos tagozatán a listában 50. helyen álló diák több, mint 90 pontot ért el.
A top100 legjobb gimnázium ideiglenes felvételi jegyzékét az alábbi linkeken nézhetitek meg:
A középiskolai felvételi fontos dátumaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.