Sok szülő még mindig nem tudja, hogy a gyereke hány pontot ért el a tavalyi kompetenciamérésen

Még mindig vannak olyan szülők, akik nem tudják megnlzni, hogy a gyerekük hogyan teljesített a 2024-es kompetenciaméréseken, mert az Oktatási Hivatal nem tette közzé több évfolyamon több tárgy mérési kódját.

Az idei ötödikesek tavaly negyedikesként már részt vettek a kompetenciamérésen, de a szülők még mindig nem tudják megnézni az előzetes eredményeket, mert a mérési esemény kódja nincsen fent az Oktatási Hivatal oldalán. Ugyanebben a helyzetben vannak a mostani hatodikosok is, de a tizedikesek-tizenegyedikesek nyelvi mérésének előzetes eredményeit sem tudják a szülők lekérni.

Elárasztották a BM-et az észrevételek

A korábbi eredményeket azért is lenne jó tudni, mert ez befolyásolhatja, hogy ki mennyit gyakorol különböző tárgyakból a kompetenciamérésekre. Ugyanis, ha elfogadják a tavasz folyamán a jogszabályt, akkor az év végi jegyet is 4-11. osztályban meglehetősen erősen befolyásolja magyarból, matekból, természettudományból, történelemből, digitális kultúrából és idegen nyelvből, hogy az adott diák hogyan teljesít a kompetenciaméréseken, arról nem beszélve, hogy az ötödikesek (ha 6 osztályos gimibe mennek) és a hetedikesek eredménye még a középiskolai felvételibe is bele fog számítani.

Bár az igaz, hogy a rendelettervezetet február 26-ig annyian véleményezték, hogy a Belügyminisztérium nem tudta még az össszeset feldolgozni.

A jogszabály módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás

- írták.

Az előzetes eredmények nem a véglegesek

Az OH tájékoztatása szerint a kompetenciamérés előzetes eredményeit az adott évfolyam mérési időszakának lezárását követő héten lehet megnézni a TehetségKapu portálon.

Ehhez azonban két dologra van szükség:

  • a mérési esemény kódjára
  • és a diák egyedi mérési azonosítójára

A mérési esemény kódja egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció, aminek az első karaktere betű, ezt három szám követi, majd a kötőjel után ismét egy betű és három szám következik. Az egyedi mérési azonosító pedig a kompetenciamérés háttérkérdőívéhez tartozó kártyán szerepel, amit minden diák megkap az iskolában. Ha esetleg ezt valaki elveszítette, nem találja, akkor sincsen semmi gond, hiszen a mérési azonosítót az iskolától is el lehet kérni. (Az egyes évfolyamok tárgyankénti kódjait itt lehet megnézni.)

A szülők mellett az iskolák az intézményi gyorsvisszajelző felületen kérhetik le a diákjaik előzetes eredményeit.

Azt jó tudni, hogy a tavalyi kompetenciamérések végleges eredményei még nincsenek meg, azokat az Oktatási Hivatal csak idén tavasszal teszi közzé.

Amikor félbeszakad a mérés

A végleges eredményeknél pedig azt is figyelembe veszik, ha valamelyik iskolában technikai probléma lépett fel, például félbeszakadt a mérés. Tavaly márciusban például több iskolában is akadozott a rendszer. Egy budai gimnazista akkor az Eduline-nak azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból csak néhányan tudták befejezni, mert az első részben nem jöttek be a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna, a második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.

Ilyen esetben például a kompetenciamérés előzetes eredményei kifejezetten torzak lehetnek, ezért érdemes megvárni a véglegeseket.

Az OH interaktív felületén egyébként elérhetők a 2023-as kompetenciamérések végleges eredményei, amelyből kiderül, hogy összességében minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok 2022-ben. Míg azonban Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradtak az átlagtól.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.