Svédaszatalos menza lesz több II. kerületi iskolában

A rendszer egyelőre teszt jellegű, de ha minden jól megy, akkor a kerület többi intézményében is bevezethetik.

  • Rodler Lili

„Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben – Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban állás, több idő az ebédre” – írja Őrsi Gergely polgármester Facebook-posztjában.

A tesztjelleggel induló rendszert először a Móricz Zsigmond Gimnáziumba, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, illetve a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban vezetik be.

 

Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben - Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban...

Posted by Őrsi Gergely on Tuesday, March 4, 2025

A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.

A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki.

A II. kerületben viszont a pozitív eredményekből kiindulva beálltak a svédasztalos menzarendszer mögé. A kerület polgármestere kiemelte, hogy a közétkeztetés szervezésével az önkormányzat fog foglalkozni. „A szabadszedéses menza lényege, hogy nem előre kimért adagokat kapnak a gyerekek, hanem ők választanak, és maguknak szedhetnek kedvük szerint.” – tette hozzá a Facebook-bejegyzésben, majd hangsúlyozta, hogy „ahol ilyen, vagy ehhez hasonló rendszert vezettek be, átlagosan majdnem a tizedére esett vissza az ételmaradék mennyisége, és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel”.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu