Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A rendszer egyelőre teszt jellegű, de ha minden jól megy, akkor a kerület többi intézményében is bevezethetik.
„Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben – Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban állás, több idő az ebédre” – írja Őrsi Gergely polgármester Facebook-posztjában.
A tesztjelleggel induló rendszert először a Móricz Zsigmond Gimnáziumba, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, illetve a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban vezetik be.
Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben - Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban...
Posted by Őrsi Gergely on Tuesday, March 4, 2025
A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.
A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki.
A II. kerületben viszont a pozitív eredményekből kiindulva beálltak a svédasztalos menzarendszer mögé. A kerület polgármestere kiemelte, hogy a közétkeztetés szervezésével az önkormányzat fog foglalkozni. „A szabadszedéses menza lényege, hogy nem előre kimért adagokat kapnak a gyerekek, hanem ők választanak, és maguknak szedhetnek kedvük szerint.” – tette hozzá a Facebook-bejegyzésben, majd hangsúlyozta, hogy „ahol ilyen, vagy ehhez hasonló rendszert vezettek be, átlagosan majdnem a tizedére esett vissza az ételmaradék mennyisége, és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel”.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.