Mégsem olyan népszerű az iskolai sportlövészet, ahogy azt a Belügyminisztérium állítja

Országszerte 26 iskolában elérhető a sportág testnevelésóra vagy szakkör keretében, mégis ezernél is kevesebb diák űzi.

  • Rodler Lili

Bár a tárca szerint a sportlövészet népszerű a diákok körében, a közölt adatok alapján a sportágat az általános iskolákban és a gimnáziumokban összesen a gyerekek 0,13 százaléka gyakorolja rendszeresen iskolai keretek között – tudta meg a Népszava a Belügyminisztériumtól.

A hírportál a tárca közlésére hivatkozva azt írja, hogy jelenleg összesen 26 iskolában érhető el a sportlövészet testnevelésóra keretében vagy délutáni szakkör részeként. A különböző programokban csaknem ezer tanuló vesz részt önkéntesen, a szülők hozzájárulásával.

Először 2017 márciusában foglalkoztunk a témával, hogy a kormány új sportágakat szeretne bevezetni az iskolai testnevelésórák kiegészítéseként. Többek között a szóban forgó sportlövészetet és több másfélé küzdősportot is számításba vettek. Nem sokkal később az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elkezdte felmérni, mely iskolákban alakítható ki lőtér. Akkor a Pedagógusok Szakszervezete felől érkező kritikákra Maruzsa úgy reagált, hogy egy diáknak sem teszik kötelezővé a sportlövészetet, csupán csak, mint választható szakkör, vagy a mindennapos testnevelés keretén belül előforduló sportágról lesz szó.

„A sportlövészet biztonságos olimpiai sportág, az ehhez szükséges iskolai helyszíneket pedig a legnagyobb körültekintéssel alakítják ki.” – zárta le a vitát akkor a minisztérium.

A BM tájékoztatása szerint jelenleg 6 tankerületi fenntartású iskolában van aktív használatban lévő lőtér, amelyek közül kettő jött létre 2017 óta. Számos iskola külső helyszínen szervezi meg a sportlövészetet, négy iskolában választhatják a tanulók a testnevelésórán belül a sportot, a többiben délutáni szakkör részeként van lehetőség a gyakorlására.

A Népszava érdeklődésére azt is elárulták, hogy minden iskolában a sportlövészetet az adott klub vezetői, illetve azok a pedagógusok tartják, akik a sportághoz szükséges ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. Olyanra is van példa, hogy a Magyar Tartalékosok Szövetségének helyi szervezete biztosítja a képzett lővezetőket.

„A sportlövészeti oktatáson a tanulók 10 éves koruktól vehetnek részt, a sportcélú fegyverek tárolása pedig a mindenkori biztonsági követelményeknek megfelelően történik” -tette hozzá a minisztérium.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.