Jön a lövészet és a küzdősport az iskolákban: ezért újítana a minisztérium?

Ha egy diák lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell megtennie - mondta a lövészet és a küzdősportok tantervbe iktatásáról Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Időknek.

  • Eduline
Shutterstock

"Többen fordultak az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy olyan kerettanterv kialakításában gondolkoznak, amelyben megjelenne a lövészet és a küzdősport" – magyarázta az új minisztériumi tervet Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára a lapnak.

Hozzáfűzte: a minisztérium felkarolta ezeket az ötleteket, és nekilátott a kidolgozásnak, illetve az erről való párbeszédnek. "Felmerült az is, hogy tankerületenként megteremtsük a lövészet és a küzdősportok infrastrukturális hátterét, ami az oktatáson túl a helyi lakosság sportolási igényeit is kielégítheti" – mondta el Maruzsa Zoltán.

Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe

A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.

A Pedagógusok Szakszervezete a lőfegyver használatát lelkiismereti okokra hivatkozva találja problematikusnak – magyarázta Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, egyáltalán nincs szükség a diákok militarizálására. Maruzsa Zoltán a kritikákra reagálva hangsúlyozta: egyáltalán nem arról van szó, hogy kötelező lenne mindenkinek részt venni a sportlövészeten.

"Ez egy megengedő kerettantervi szabályozás lesz. Intézményeknek sem kötelező, és intézményeken belül sem kötelező minden diáknak. Ha valaki lelki­ismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell majd lőnie" – ismertette a minisztériumi álláspontot. A diákok militarizálására utaló megjegyzés kapcsán azt mondta: semmi olyan állítás, deklaráció nem történt senki részéről, amely ezt megalapozná. Ezek a gondolatok teljesen légből kapottak és minden alapot nélkülöznek.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.