Jön a lövészet és a küzdősport az iskolákban: ezért újítana a minisztérium?

Ha egy diák lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell megtennie - mondta a lövészet és a küzdősportok tantervbe iktatásáról Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Időknek.

  • Eduline
Shutterstock

"Többen fordultak az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy olyan kerettanterv kialakításában gondolkoznak, amelyben megjelenne a lövészet és a küzdősport" – magyarázta az új minisztériumi tervet Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára a lapnak.

Hozzáfűzte: a minisztérium felkarolta ezeket az ötleteket, és nekilátott a kidolgozásnak, illetve az erről való párbeszédnek. "Felmerült az is, hogy tankerületenként megteremtsük a lövészet és a küzdősportok infrastrukturális hátterét, ami az oktatáson túl a helyi lakosság sportolási igényeit is kielégítheti" – mondta el Maruzsa Zoltán.

Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe

A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.

A Pedagógusok Szakszervezete a lőfegyver használatát lelkiismereti okokra hivatkozva találja problematikusnak – magyarázta Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, egyáltalán nincs szükség a diákok militarizálására. Maruzsa Zoltán a kritikákra reagálva hangsúlyozta: egyáltalán nem arról van szó, hogy kötelező lenne mindenkinek részt venni a sportlövészeten.

"Ez egy megengedő kerettantervi szabályozás lesz. Intézményeknek sem kötelező, és intézményeken belül sem kötelező minden diáknak. Ha valaki lelki­ismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell majd lőnie" – ismertette a minisztériumi álláspontot. A diákok militarizálására utaló megjegyzés kapcsán azt mondta: semmi olyan állítás, deklaráció nem történt senki részéről, amely ezt megalapozná. Ezek a gondolatok teljesen légből kapottak és minden alapot nélkülöznek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.