Jön a lövészet és a küzdősport az iskolákban: ezért újítana a minisztérium?

Ha egy diák lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell megtennie - mondta a lövészet és a küzdősportok tantervbe iktatásáról Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Időknek.

  • Eduline
Shutterstock

"Többen fordultak az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy olyan kerettanterv kialakításában gondolkoznak, amelyben megjelenne a lövészet és a küzdősport" – magyarázta az új minisztériumi tervet Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára a lapnak.

Hozzáfűzte: a minisztérium felkarolta ezeket az ötleteket, és nekilátott a kidolgozásnak, illetve az erről való párbeszédnek. "Felmerült az is, hogy tankerületenként megteremtsük a lövészet és a küzdősportok infrastrukturális hátterét, ami az oktatáson túl a helyi lakosság sportolási igényeit is kielégítheti" – mondta el Maruzsa Zoltán.

Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe

A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.

A Pedagógusok Szakszervezete a lőfegyver használatát lelkiismereti okokra hivatkozva találja problematikusnak – magyarázta Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, egyáltalán nincs szükség a diákok militarizálására. Maruzsa Zoltán a kritikákra reagálva hangsúlyozta: egyáltalán nem arról van szó, hogy kötelező lenne mindenkinek részt venni a sportlövészeten.

"Ez egy megengedő kerettantervi szabályozás lesz. Intézményeknek sem kötelező, és intézményeken belül sem kötelező minden diáknak. Ha valaki lelki­ismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell majd lőnie" – ismertette a minisztériumi álláspontot. A diákok militarizálására utaló megjegyzés kapcsán azt mondta: semmi olyan állítás, deklaráció nem történt senki részéről, amely ezt megalapozná. Ezek a gondolatok teljesen légből kapottak és minden alapot nélkülöznek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.