Ha egy diák lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell megtennie - mondta a lövészet és a küzdősportok tantervbe iktatásáról Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Időknek.
"Többen fordultak az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), hogy olyan kerettanterv kialakításában gondolkoznak, amelyben megjelenne a lövészet és a küzdősport" – magyarázta az új minisztériumi tervet Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára a lapnak.
Hozzáfűzte: a minisztérium felkarolta ezeket az ötleteket, és nekilátott a kidolgozásnak, illetve az erről való párbeszédnek. "Felmerült az is, hogy tankerületenként megteremtsük a lövészet és a küzdősportok infrastrukturális hátterét, ami az oktatáson túl a helyi lakosság sportolási igényeit is kielégítheti" – mondta el Maruzsa Zoltán.
Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe
A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.
A Pedagógusok Szakszervezete a lőfegyver használatát lelkiismereti okokra hivatkozva találja problematikusnak – magyarázta Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, egyáltalán nincs szükség a diákok militarizálására. Maruzsa Zoltán a kritikákra reagálva hangsúlyozta: egyáltalán nem arról van szó, hogy kötelező lenne mindenkinek részt venni a sportlövészeten.
"Ez egy megengedő kerettantervi szabályozás lesz. Intézményeknek sem kötelező, és intézményeken belül sem kötelező minden diáknak. Ha valaki lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell majd lőnie" – ismertette a minisztériumi álláspontot. A diákok militarizálására utaló megjegyzés kapcsán azt mondta: semmi olyan állítás, deklaráció nem történt senki részéről, amely ezt megalapozná. Ezek a gondolatok teljesen légből kapottak és minden alapot nélkülöznek.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
