Önálló Oktatási Minisztérium, megújuló tanárképzés, 21. századi körülmények - ezeket ígéri Magyar Péter
Február 15-én tartotta az évértékelő beszédét Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke. A kongresszuson Magyar az egészségügy, a gazdaság és a vidékfejlesztés mellett az oktatással kapcsolatban is számos ígéretet fogalmazott meg. A beszédét rögtön azzal indította; versenyképes és mindenki által hozzáférhető oktatás nélkül nincs magyar jövő.
Székács Linda
A TISZA párt az oktatás területén az alábbi 12 pontot fogalmazta meg, melyek megvalósítását tervezik, ha kormányra kerülnek:
a Klebelsberg Központ megszüntetése,
önálló Oktatási Minisztérium létrehozása,
új Nemzeti Alaptanterv a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve,
azonos színvonalú oktatás biztosítása minden magyar gyereknek,
az egyetemi autonómia visszaállítása,
megoldják, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták,
pártfüggetlen igazgatók az oktatási intézmények élén,
a tanárképzés megújítása,
tehetséggondozás, mint nemzeti ügy
a 21. századi körülményeknek megfelelő oktatás biztosítása,
kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek oktatására,
a szak- és felnőttképzés fejlesztése.
Hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan alakította át az oktatást, amelyet Magyar Péter és a TISZA Párt az ígéreteik alapján megreformálna, azt nehéz és meglehetősen hosszú lenne összeszedni.
A "tevékenységük" néhány kiemelendő pontja közé tartozik azonban, hogy
2012-ben önkormányzatok helyett egy központi állami szervezet, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) lett a nem egyházi vagy magánkézben lévő iskolák fenntartója, és jelenleg is ez a rendszer működik.
ugyanebben az évben leszállították a tankötelezettséget 16 évre.
folyamatosan csökkentik a keretszámokat a felsőoktatásban, 2025-ben például 32 egyetemtől vettek el több száz állami férőhelyet.
2012-ben és 2020-ban is felülbírálták a Nemzeti Alaptantervet. Szakértők szerint tovább növelték ezzel a diákok terheit, az érettségi vizsgákon pedig a gyakorlati tudás helyett sokkal inkább a lexikális tudáson van a lényeg.
államtól független, alapítványi fenntartásba szervezték át a magyar egyetemek többségét,
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.