Önálló Oktatási Minisztérium, megújuló tanárképzés, 21. századi körülmények - ezeket ígéri Magyar Péter

Február 15-én tartotta az évértékelő beszédét Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke. A kongresszuson Magyar az egészségügy, a gazdaság és a vidékfejlesztés mellett az oktatással kapcsolatban is számos ígéretet fogalmazott meg. A beszédét rögtön azzal indította; versenyképes és mindenki által hozzáférhető oktatás nélkül nincs magyar jövő.

  • Székács Linda

A TISZA párt az oktatás területén az alábbi 12 pontot fogalmazta meg, melyek megvalósítását tervezik, ha kormányra kerülnek:

  • a Klebelsberg Központ megszüntetése,
  • önálló Oktatási Minisztérium létrehozása,
  • új Nemzeti Alaptanterv a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve,
  • azonos színvonalú oktatás biztosítása minden magyar gyereknek,
  • az egyetemi autonómia visszaállítása,
  • megoldják, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták,
  • pártfüggetlen igazgatók az oktatási intézmények élén,
  • a tanárképzés megújítása,
  • tehetséggondozás, mint nemzeti ügy
  • a 21. századi körülményeknek megfelelő oktatás biztosítása,
  • kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek oktatására,
  • a szak- és felnőttképzés fejlesztése.
Hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan alakította át az oktatást, amelyet Magyar Péter és a TISZA Párt az ígéreteik alapján megreformálna, azt nehéz és meglehetősen hosszú lenne összeszedni.

A "tevékenységük" néhány kiemelendő pontja közé tartozik azonban, hogy

  • 2012-ben önkormányzatok helyett egy központi állami szervezet, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) lett a nem egyházi vagy magánkézben lévő iskolák fenntartója, és jelenleg is ez a rendszer működik.
  • ugyanebben az évben leszállították a tankötelezettséget 16 évre.
  • folyamatosan csökkentik a keretszámokat a felsőoktatásban, 2025-ben például 32 egyetemtől vettek el több száz állami férőhelyet.
  • elvették a szabad tankönyvválasztás jogát, egységesítették a tankönyvpiacot.
  • 2012-ben és 2020-ban is felülbírálták a Nemzeti Alaptantervet. Szakértők szerint tovább növelték ezzel a diákok terheit, az érettségi vizsgákon pedig a gyakorlati tudás helyett sokkal inkább a lexikális tudáson van a lényeg.
  • államtól független, alapítványi fenntartásba szervezték át a magyar egyetemek többségét,
  • közvetetten emiatt pedig a modellváltó egyetemek hallgatóit és kutatóit kizárták az Erasmus-programból.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter