Illés Nóra, a Tolna Vármegyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium 11. osztályos tanulója német-magyar fordításával lett a Juvenes Translatores magyarországi győztese.
Dombóvári diák, a Tolna Vármegyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium 11. osztályos tanulója, Illés Nóra lett a Juvenes Translatores uniós középiskolai fordítóverseny magyarországi győztese - tudatta lapunkkal Spiegl Éva, az Európai Bizottság fordítója és nyelvi tisztviselője.
Az Európai Bizottság 18. alkalommal rendezte meg az uniós középiskolai fordítóversenyt, amin Unió-szerte több mint háromezer diák mérte össze a tudását. A feladat az volt, hogy egy adott szöveget fordítsanak le az EU 24 hivatalos nyelve közül bármelyik nyelvről egy másik hivatalos uniós nyelvre.
Minden tagállamból annyi iskola vehet részt a versenyen, ahány képviselői helye van az adott országnak az Európai Parlamentben. Az iskolákat számítógépes sorsolással választják ki a jelentkező intézmények közül. Magyarországot 21 iskola 95 diákja képviselte a megmérettetésen. Közülük a legtöbben angolról magyarra fordítást választottak, de volt, aki spanyolról, franciáról vagy olaszról magyarra, vagy éppen magyarról angolra fordított a versenyen - szerepel a lapunknak küldött közleményben, ami szerint 713 iskola diákja összesen 144 nyelvi kombinációt választott, köztük olyan ritka nyelvpárokat is, mint a szlovén-dán vagy román-finn.
"A fordításokat az Európai Bizottság hivatásos fordítói értékelték, ők választották ki a tagállamonkénti egy-egy győztest, és további 341 diákot, köztük 11 magyar fiatalt, akit külön elismerésben részesítettek kiemelkedő teljesítményéért" - teszik hozzá.
A magyar győztes a 17 éves dombóvári Illés Nóra lett, aki német nyelvről magyarra fordított egy szöveget. A díjátadó ünnepség áprilisban lesz Brüsszelben, ahol a győztesek egymással és az Európai Bizottság fordítóival is találkozhatnak majd.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
