Uniós fordítóverseny győztese lett egy 17 éves dombóvári diáklány

Illés Nóra, a Tolna Vármegyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium 11. osztályos tanulója német-magyar fordításával lett a Juvenes Translatores magyarországi győztese.

  • Székács Linda

Dombóvári diák, a Tolna Vármegyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium 11. osztályos tanulója, Illés Nóra lett a Juvenes Translatores uniós középiskolai fordítóverseny magyarországi győztese - tudatta lapunkkal Spiegl Éva, az Európai Bizottság fordítója és nyelvi tisztviselője.

Az Európai Bizottság 18. alkalommal rendezte meg az uniós középiskolai fordítóversenyt, amin Unió-szerte több mint háromezer diák mérte össze a tudását. A feladat az volt, hogy egy adott szöveget fordítsanak le az EU 24 hivatalos nyelve közül bármelyik nyelvről egy másik hivatalos uniós nyelvre.

Minden tagállamból annyi iskola vehet részt a versenyen, ahány képviselői helye van az adott országnak az Európai Parlamentben. Az iskolákat számítógépes sorsolással választják ki a jelentkező intézmények közül. Magyarországot 21 iskola 95 diákja képviselte a megmérettetésen. Közülük a legtöbben angolról magyarra fordítást választottak, de volt, aki spanyolról, franciáról vagy olaszról magyarra, vagy éppen magyarról angolra fordított a versenyen - szerepel a lapunknak küldött közleményben, ami szerint 713 iskola diákja összesen 144 nyelvi kombinációt választott, köztük olyan ritka nyelvpárokat is, mint a szlovén-dán vagy román-finn.

"A fordításokat az Európai Bizottság hivatásos fordítói értékelték, ők választották ki a tagállamonkénti egy-egy győztest, és további 341 diákot, köztük 11 magyar fiatalt, akit külön elismerésben részesítettek kiemelkedő teljesítményéért" - teszik hozzá.

A magyar győztes a 17 éves dombóvári Illés Nóra lett, aki német nyelvről magyarra fordított egy szöveget. A díjátadó ünnepség áprilisban lesz Brüsszelben, ahol a győztesek egymással és az Európai Bizottság fordítóival is találkozhatnak majd.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.